Skip to main content

Szilágyi Imre

Szilágyi Imre: Velük élő történelem

Irodalom és fasizmus Horvátországban


Mottó: Szembe kell néznünk fasiszta és kommunista történelmünkkel (Esterházy Péter)[1]

Külföldön élő horvátok egy csoportja elhatározta, hogy augusztusban egy Sveti Rok nevű falu templomkertjében emléktáblát állít Mile Budak írónak. Ez a látszólag érdektelen hír a legteljesebb mértékben felkavarta a horvát kulturális, tudományos és politikai élet nyári nyugalmát. A következő hetekben újból napvilágra került a horvát történelem elmúlt hetven évének számos eseménye és traumája.


Szilágyi Imre: Jobbra át?


A SDZ-ben egyesült liberális, keresztény, valamint bizonyos szociáldemokrata megfontolásokat szem előtt tartó irányzatok az elmúlt időszakban látszólag harmonikusan együttműködtek, bár Pirnat már rögtön a választások után felvetette, hogy a párt jellegét tisztázni kellene (ld. Beszélő, 1990. április 28). A tisztázás ideje, úgy látszik, most jött el: Pirnat, Jansa és társaik kidolgozták a párt új programját, amelynek azonban szinte minden lényeges pontja ellenállást váltott ki a liberálisokból.

Szilágyi Imre: Kedves Sonia Licht!


Nagyon megértem, hogy Önt, aki tiszteletre méltó küzdelmet folytat az ország demokratizálásáért, fájdalmasan érinti mindaz, ami ma Jugoszláviában történik. Úgy vélem azonban, hogy az árnyaltabb fogalmazásról nem mondhatunk le.

Először is döbbenten olvastam, hogy Ön szerint a YUTEL adása Szlovéniában be van tiltva, miközben az én szépszámú szlovén ismerősöm szinte mindegyike nézi Ljubljanában ezt a tévéműsort, sőt sokan a belgrádi tv adását is.

Ön kifogásolja, hogy a sajtó demokratikusnak tekinti Szlovéniát.




Szilágyi Imre: Jugoszláv pillanatkép


Az ország helyzete egyre inkább a káosz felé közelít. A jelenlegi föderációt a szövetségi szervek munkatársain, a hadsereg egyes tisztjein kívül csak nagyon kevesen akarják fenntartani. Az igazi kérdés az, hogy a felbomló Jugoszláviából melyik köztársaság miképpen fog részesedni. A legélesebb küzdelem persze Horvátországban zajlik. A horvát politikusok azt szeretnék, ha a jelenlegi belső határok az újonnan létrejövő szuverén köztársaságok külső határaivá változnának.

Szilágyi Imre: Utópia vagy kompromisszum?


Amikor Ante Markovics épp egy éve, 1990. július végén megalakította a Reformerők Szövetségét, még az emberközpontú szocializmust jelölte meg célként, a nemzeti kérdésről csupán annyit mondott, hogy „az állam hatékony parlamenti állam legyen, amelyben önkéntesen egyesülnek népei és köztársaságaik, és amely az elszakadást is tartalmazó önrendelkezési elvekre épül”. 1990. november végén közzétettek még néhány tézist a nemzeti egyenjogúságról, egyebek között minden nemzeti közösség egyéni és kollektív jogainak elismeréséről, az anyanyelvi oktatásról.

Szilágyi Imre: Sokoldalú egyoldalúság


Az érvényben lévő jugoszláv szövetségi alkotmány, akárcsak az 1946 óta kihirdetett valamennyi jugoszláv alkotmány, kimondja, hogy Jugoszlávia olyan föderatív közösség, amelyben minden nemzet rendelkezik az elszakadás jogát is magában foglaló önrendelkezési joggal.

Szilágyi Imre: Kommunista diktatúra után nacionalista diktatúra?


– Horvátországban és Szlovéniában már lezajlottak a választások. Mire lehet számítani Szerbiában?

– A legvalószínűbb egy Draskovic vezette jobboldali koalíció győzelme, mindjárt utánuk a szerb nacionalista kommunisták következhetnek, Miloseviccsel az élen. A szociáldemokraták nemigen jutnak be a parlamentbe a többségi elvű választási törvény miatt. A szerb ellenzék 11 pártja elutasítja ezt a törvényt, s ha nem változtatják meg, távol maradunk a választásoktól.


Szilágyi Imre: A Szlovén Demokrata Szövetség kongresszusa


A Szövetség a hét végén tartotta második kongresszusát. A párt, amely a DEMOS részeként hatalomra kerülve négy kulcsfontosságú miniszteri posztot (külügy, belügy, védelem, igazságügy) mondhat magáénak, az elfogadott program szellemében fontos határozattervezeteket terjeszt majd a parlament elé.

Szilágyi Imre: Szlovénia útja az önállóság felé


1989 tavasza óta a szlovén társadalomban egyre jobban megerősödött az önálló Szlovénia gondolata. Így teljesen érthető, hogy a demokratikus választások után, mintegy három héttel később, május 16-án megalakult új kormány elnöke első beszédében erről is nyilatkozott. A 42 éves Lojze Peterle, aki egyébként a kereszténydemokraták vezetője is, hangsúlyozta, hogy a kormány célja az alkotmányos úton megvalósított teljes szuverenitás.

Szilágyi Imre: A populisták győzelme a liberális értelmiségiek fölött

Választások Horvátországban


– Skrabalo úr, milyen eredménnyel zárult az első forduló?

A 22-én megtartott forduló a parlamenti helyek egyharmadát illetően hozott döntést. Ezen a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a szavazatok mintegy 42%-át szerezte meg. A Horvát Kommunista Szövetség (SKH) 25%-ot, míg a Nemzeti Megegyezés Koalíciója – amelynek a Szociálliberális Szövetség is tagja – 16%-ot kapott, a többi szavazaton pedig több kis párt osztozott. Valószínű, hogy az eredményen a május 6-án tartandó második forduló már nem változtat lényegesen.


Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...

tovább →