Skip to main content

A Szlovén Demokrata Szövetség kongresszusa

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Szövetség a hét végén tartotta második kongresszusát. A párt, amely a DEMOS részeként hatalomra kerülve négy kulcsfontosságú miniszteri posztot (külügy, belügy, védelem, igazságügy) mondhat magáénak, az elfogadott program szellemében fontos határozattervezeteket terjeszt majd a parlament elé. A megalakulása óta követett politikához híven a Szövetség célul tűzi ki „a szabad és önálló Szlovénia megteremtését, amennyiben ez lehetséges, konföderációs Jugoszlávia keretén belül, ha azonban másként nem megy, Jugoszlávián kívül, de mindenképpen az átalakított és egyesült Európa részeként”. Ezt a törekvést ki kell fejeznie a közeljövőben kidolgozandó, a szövetségi alkotmány fölött álló új szlovén alkotmánynak. A célok elérésének érdekében a párt tevékenységét egyeztetni fogja a Horvát Demokratikus Közösséggel.

A nemzetközi kapcsolatokról szóló nyilatkozat kimondja, hogy Szlovéniának autonóm félként kell részt vennie az ötök (Olaszország, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia) együttműködésében. A nyilatkozat a testvérpártok között megemlíti a Szabad Demokraták Szövetségét, a Magyar Demokrata Fórumot. A gazdaságot érintő javaslatok között szerepel az állami vállalatok fokozatos privatizációja, de nem a jelenlegi módon, mert most a régi párt- és gazdasági vezetés igyekszik tőkésként megjelenni a vállalatoknál. A Szövetség úgy véli, hogy új gazdaság nem lehetséges a régi, a párt által kinevezett vezetőkkel, ezért ezeket új, fiatal, ambiciózus és képzett mérnökökkel és közgazdászokkal kell felváltani.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon