1989 tavasza óta a szlovén társadalomban egyre jobban megerősödött az önálló Szlovénia gondolata. Így teljesen érthető, hogy a demokratikus választások után, mintegy három héttel később, május 16-án megalakult új kormány elnöke első beszédében erről is nyilatkozott. A 42 éves Lojze Peterle, aki egyébként a kereszténydemokraták vezetője is, hangsúlyozta, hogy a kormány célja az alkotmányos úton megvalósított teljes szuverenitás. Olyan konföderatív Jugoszlávia létrehozására törekszenek, amelyben az egyes konföderatív egységek maguk döntik el, hogy a feladatok közül mit adnak át a központi irányításnak, és hogy milyen módon járulnak hozzá a központi költségekhez. Ezekkel az elképzelésekkel teljesen összhangban levőnek tekinthetjük, hogy a szlovén képviselőház elismerte a litván, a lett és az észt parlament függetlenségi nyilatkozatait.
Szinte természetes, hogy a még hagyományos módon megválasztott jugoszláv államelnökség új elnöke, B. Jovic, még aznap este úgy nyilatkozott, hogy veszélybe került az ország területi és politikai integritása, a jogállam zavartalan működése. A burkolt fenyegetés azonban a szándékolttal épp ellentétes hatást ért el. A horvát választások győztese a Horvát Demokrata Közösség és a hatalomra került szlovén DEMOS képviselői közös nyilatkozatban utasították el, hogy a nemzeti szuverenitás megsértésével épp azt az egypárti, centralista modellt kényszerítsék rá a horvát és szlovén népre, amelyet a választásokon elutasítottak.
Jovic beszéde ráadásul szinte teljes nemzeti egységet eredményezett Szlovéniában. Az abban foglaltakat nemcsak a köztársaság elnöksége utasította el, de a választásokon vesztes erők is: a Kommunisták Szövetségéből alakult Demokratikus Megújulás Pártja és a Szocialista Ifjúsági Szövetségből létrejött Liberális Párt, amelyek jelentős erőt képeznek a szlovén parlamentben. E támogatás tudatában a szlovén kormány tovább halad a megkezdett úton. Vita folyik az önálló szlovén hadsereg felállításának realitásáról, s bejelentették, hogy Szlovénia önálló külképviseletek felállítását tervezi.
Nagy kérdés, hogy az újonnan hatalomra került szlovén és horvát politikusok együttműködése és a határozott szlovén lépések kikényszerítik-e Jugoszlávia népeinek új típusú demokratikus együttműködését, vagy még inkább kiéleződnek az ellentétek a még mindig hagyományos centralista politikát folytató szerb vezetőkkel.
- Külföld [6]