Skip to main content

Beszélő hetilap, 22. szám, Évfolyam 2, Szám 24

(Horváth Béla): Hidak a vakvilágba

(Barna János): Nyílt levél a Hajdú Volán igazgatójához

(Gadó György): Nehéz eldönteni

: Osztály, vigyázz!

: Petrurok, Bánkok

Tamás Gáspár Miklós: Dr. Godott úr őexcellenciája kormányára várva

Nagy W. András: Lázadni csak pontosan, szépen…

Pótvizsgára utasított Fidesz-kongresszus

Vajna János: Szuperhatalmak lelki élete

–krp– [Krasztev Péter]: Milyen messze van Mongólia?

Szilágyi Imre: Szlovénia útja az önállóság felé

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Helsinki Moszkvában

[Langmár Ferenc–Papp Emília]: Félelmek és remények

: Aggódni fognak – titokban?

: Utak 100 milliárdtól 300-ig

Szilágyiné Zimay Judit: Világkiállítási fogalomzavar

SZ. Z. J. [Szilágyiné Zimay Judit]: [Akik visszaléptek]

: Statisztáló pártok

(Nem publikus információ)

: Hidak a jelenbe

Polónyi Károly: Lopják, de lehet, hogy csak megvesztegetik

Baán László: Áruvédjegy

(In memoriam Bibó István)

Balázs Katalin: Fürdővízzel a gyereket

: Kinek a püspöke?

Hét plébános levele a győri egyházmegye püspökéhez

Bauer Tamás: Kótyavetye?

Különvélemény a privatizálásról

Bán Zsuzsa: A gyors profitszerzés (máshol) bevált szisztémája

Shoji Shiba professzor és a magyar minőségkultúra

Verrasztó Zoltán: Kell-e nekünk atomenergia?

Solt Ottilia: Nélkülözhetetlen szakmai fogások

Timár Katalin: Történelmi gyorstalpaló

Kisbali László - Kiss Ilona: Boszorkánykonyha

avagy: lesz-e konszern 2000-re a 2000-ből?

–Solt–: Politikai optika

Beszélgetés Örkény Antal szociológussal

Ara-Kovács Attila: Pánázsai piknik?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon