Skip to main content

[Akik visszaléptek]

Vissza a főcikkhez →


A világkiállítással összefüggésben megjelent publikációk eddig kizárólag arról adtak számot, hol, mikor, milyen tartalommal és milyen gazdasági eredménnyel (veszteséggel) rendeztek világkiállítást. Arról nem esett szó, mely országok mikor és az előkészítés mely fázisában álltak el a megrendezéstől. Több mint elgondolkodtató, hogy a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) megalakulása óta jóváhagyott 70 kiállítás közül 11 megrendezésére nem kerül sor, azaz 11 város, illetve ország visszalépett a rendezés jogától, igaz, ebból négy város a háború miatt lépett vissza.

Ezek a következők: (az első évszám a kiállítás tervezett időpontját jelzi):

1940. Bergen (Norvégia), jóváhagyta a BIE 12. ülésszaka 1937. X. 28-án
1940. Köln (Németország), jóváhagyta a BIE 13. ülésszaka, 1938. IV. 5-én
1942. Róma (Olaszország), jóváhagyta a BIE 13. ülésszaka, 1938. IV. 5-én
1954. Strasbourg (Franciaország), jóváhagyta a BIE 31. ülésszaka, 1953. V. 15-én
1967. Moszkva (Szovjetunió), jóváhagyta a BIE 49. ülésszaka, 1961. XI. 16-án
1972. Rio de Janeiro (Brazília), jóváhagyta a BIE 66. ülésszaka, 1969. XI. 14-én
1976. Philadelphia (USA), jóváhagyta a BIE rendkívüli ülésén, 1971. I. 22-én
1976. Québec (Kanada), jóváhagyta a BIE 77. ülésszaka, 1975. IV. 30-án
1981. Los Angeles (USA), jóváhagyta a BIE 80. ülésszaka, 1976. XI. 17-én
1989. Párizs (Franciaország), jóváhagyta a BIE 93. ülésszaka, 1983. VI. 15-én
1992. Chicago (USA), jóváhagyta Sevillával közös világkiállításként a BIE 93. ülésszaka 1983. VI. 15-én
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon