Skip to main content

Lopják, de lehet, hogy csak megvesztegetik

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Félelmek és remények


„Az a tény, hogy a kivitelezési kapacitások ugrásszerűen nem növelhetők, kritikus helyzetet teremtett.” Ezt… a hetvenes évek európai és az 1968–1975 közötti magyarországi építési konjunktúra tapasztalatai alapján nem lehet eléggé hangsúlyozni… a magyar iparra ma már nem lehet számítani.

Elképzelhető, hogy az építési költségek alig 20 százalékát kitevő szerkezethez esetleg a homok és a cement lehet hazai, mint a jelenlegi szállodaépítkezések esetében, és valószínű, hogy az alvállalkozók még az ácsokat is repülőgépen hozzák majd ide, mint az Öböl menti emirátusokban. A szakipari munkákhoz valószínűleg mindent importálni kell.

Az itthon hiánycikknek számító alkatrészeket, felszereléseket vagy már a raktárból lopják el, vagy egyszerűen leszerelik és elviszik. A rosszul fizetett ellenőrző és átvevő szervezet vagy a vállalkozó vagy a vállalkozó szervezet által megvesztegetve, vagy a határidőt mindenáron tartani akaró megrendelő – esetleg éppen a hatóság – nyomására megfelelő minőségi ellenőrzés nélkül kénytelen lesz mindent átvenni, aminek következtében nem lehet majd megállapítani, hogy ki a felelős azért, hogy az egy év alatt tönkrement műtárgyakat toldozni-foldozni kell…

…a magyar ipar jelenlegi állapotával, az időtényezővel vagy a gyors építés költségnövelő hatásával mindenkinek szembe kell néznie, aki most Magyarországon világkiállításra vállalkozik."

(Részlet egy előkészítő tanulmány opponensi véleményéből.)










Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon