Május első felében a világkiállítás magyar programirodája elkészíti a gazdasági kalkulációt, a finanszírozási tervet, amit közzétesznek. A kormány várhatóan május 12-én tárgyalja a kormánybiztos előterjesztését. Májusban a magyarok számára véget ér a gondolkodási idő. Ekkor határozni kell, hiszen a világkiállításról döntő Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) június 14-én ülésezik, ahol a magyar szándékot újból megerősíteni vagy elvetni kell.
Ez a menetrend körvonalazódott Baráth Etele kormánybiztosnak és munkatársainak a nyilatkozataiból. Mára már legfeljebb csak a BIE tarthatja magát a terveihez, s összeül e hónap közepén.
Hiszen nincs információ arról, hogy a kormány tárgyalta volna a világkiállítás ügyét. (Talán feleslegesnek tartották, hiszen a kormányprogram irányelveiben már elkötelezték magukat.) A parlament elé június 14-e előtt – gyakorlatilag – már nem kerülhet az Expo.
Pedig önmagában megérné a szót – legalább néhány parlamenti bizottságban –, hogy a május végére elkészített gazdasági számítások vajon komolyan vehetők-e? Átgondoltabbak-e, mint a Somogyi László által reprezentált, azóta csendben kimúlt kalkuláció? S vajon mi az oka annak, hogy a mostani számításokat szolgálati használatúvá minősítették, titkosították? Ha azt a változatot elvetem, hogy államrendünket és testi épségünket fenyegető bombaerejű információk szerepelnek benne, akkor jószerivel csak egy magyarázatot látok. A tanulmány színvonala nem éri el azt a szintet, hogy gazdasági számításnak, finanszírozási tervnek lehessen minősíteni. (Persze, ha van más magyarázat, akkor sajnálatos, ha ezt május közepén, amikorra a publikálást ígérték, nem ismertették. Legalább azt.)
A programirodától kapott információ szerint bizalmas kezelésre ez idáig csak az SZDSZ kapta meg az anyagot. A többi pártnak tehát még csak a három héttel ezelőtti publikálást kellett volna számon kérniük. Mégsem tette senki. Magyarázata lehet ennek, hogy a pártok most is, mint ahogy az elmúlt fél évben, egyéb politikai céljaiknak rendelik alá a lakosság körében viszonylag népszerű Expót. Korábban volt népszavazás és parlamenti választás, most lesz helyhatósági. S az SZDSZ és a Fidesz éppen azokban a megyékben a legerősebb ma még, ahol a világkiállítás megrendezése az esetleges gazdasági kudarc esetén is több hasznot hoz az ott élőknek, mint hátrányt. Az infrastruktúra-fejlesztés, a megélénkülő idegenforgalom elsősorban a nyugati, észak-dunántúli megyéket érintheti. Aki kritikusan viszonyul a világkiállításhoz, annak szembe kell néznie ezeken a területeken az esetleges szavazatvesztéssel.
Ráadásul a világkiállítás kényes kérdéseket is fölvet. Az előkészítetlenség miatt minden újabb nap érv az Expo megrendezése ellen. Minden nappal kisebb a lehetősége, hogy legalább a lehető legjobban és legkisebb veszteséggel rendezzük meg a kiállítást: a magyar ipar, a magyar gazdaság számára ez túlságosan nagy feladat. Marad tehát a külföldi tőke, de természetesen egyre rosszabb feltételekkel. Ami viszont – más okokkal együtt – fölveti a nemzeti vagyon elherdálását, kiárusításának veszélyét.
Ennek az érvrendszernek a túlhajtásától azonban a mostani ellenzéki pártok jó okkal óvtak a privatizációs viták során. S ha egy olyan nagyléptékű ügyben, mint a világkiállítás, megerősödik az ilyen jellegű kritika, az negatívan befolyásolhatja a privatizációs folyamatokat.
De ezek az ellentmondások azok, amelyeket egy komoly politikai pártnak meg kell tudnia oldani.
Friss hozzászólások
6 év 8 hét
8 év 33 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 38 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 41 hét
8 év 41 hét
8 év 42 hét