Mint az elmúlt héten láthattuk, az ország megyéi között rendkívül nagy különbségek mutatkoznak a munkanélküliség miatt kieső időben. Az emiatt bekövetkező jövedelemcsökkenés különösen nagy lehet, ha a munkanélküliség a kevéssé vagyonos, beruházásra vagy éppen „dezinvesztícióra” (megtakarításainak felélésére) kevéssé képes rétegeket és térségeket sújtja. A jövedelmek esése visszaveti a helyi gazdaságot, meggátolja az új vállalkozásokat, és maga is további munkanélküliséget szül.
Sajnos, ezt a „rossz kört” mi sem tudtuk elkerülni: nyomai még megyei adatok alapján is jól megmutathatók. Bontsuk az országot három régióra, a munkanélküliség és az 1991. évi kiskereskedelmi forgalomcsökkenés alapján (az átlaghoz viszonyított értékek szerint). Az egyes régiók jellemzői:
A: alacsony munkanélküliség, kis fogyasztáscsökkenés;
B: alacsony munkanélküliség, nagy fogyasztáscsökkenés;
C: magas munkanélküliség, nagy fogyasztáscsökkenés.
A munkanélküliség és a fogyasztás-visszaesés között nem feltétlen a kapcsolat: egyes megyékben a forgalom annak ellenére is erősen visszaesett, hogy a munkanélküliség viszonylag alacsony maradt, amiben – feltehetően – a megtakarítások sajátos alakulása játszott szerepet. (A B csoportban például a lakáshitelek lényegesen nagyobb részét fizették vissza, mint az A csoportban, ami a fogyasztás erőteljesebb visszafogását követelte meg.) Ám a magas munkanélküliség minden esetben különösen súlyos kereskedelmi forgalom-visszaeséssel párosult, és a fogyasztás átlagosnál kisebb mértékű csökkenését csakis átlagosnál kisebb munkanélküliség esetén tapasztalhattuk. (A munkanélküliségnek a fogyasztásra tett visszafogó hatása megbízhatóbb, többváltozós elemzéssel is kimutatható.)
Néhány fontos gazdasági mutató alakulása az ország három régiójában
|
Változók (1991)<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
A |
B |
C |
|
Egy aktív lakosra eső segélynapok száma |
12,2 |
15,2 |
26,4 |
|
Kiskereskedelmi forgalom 1991/1990 (%) |
81,0 |
73,0 |
69,3 |
|
Devizabetétek ezer Ft/lakos |
3,5 |
3,2 |
1,8 |
|
Személygépkocsi-sűrűség (1990, átlag = 100) |
104,0 |
98,4 |
88,4 |
|
Jövedelmek (eFt, 1989. évi szja-befizetés) |
7,8 |
7,0 |
6,0 |
|
Társas vállalkozások száma/tízezer fő |
46,9 |
44,4 |
34,2 |
A táblázatban felhasznált adatok forrásainak felsorolása és tartalmuk részletesebb ismertetése megtalálható a szerző Előtanulmány és adattár a magyarországi munkanélküliség tanulmányozásához (MTA Közgazdaság-tudományi Intézet, 1992) című tanulmányában. Budapestet és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (amely a negyedik „csoportot” képezné) a táblázatban figyelmen kívül hagytuk. Budapest értelemszerűen az A csoportba tartozik, szélsőségesen magas (vagy alacsony) értékekkel.
A magas munkanélküliségtől sújtott megyékben a lakosság vagyona, megtakarítási képessége, jövedelme és vállalkozási kapacitása is kisebbnek mutatkozik. A magánszektor kibontakozásának feltételei éppen ott a legrosszabbak, ahol magasra szökött a munkanélküliség, s a helyzet e téren a korábbiakhoz képest még romlott is: a leginkább elérhető, legkisebb tőkebefektetést igénylő vállalkozási formák (kiskereskedelem, fuvarozás, szolgáltatás) ugyanis különösen érzékenyek a folyó fogyasztói kereslet visszaesésére. A magánvállalkozások munkahelyteremtő képességéhez fűzött remények már csak e sajátos – de nem meglepő – hátrányhalmozódás miatt is erősen eltúlzottnak bizonyultak.
(Következik: A „lusta” munkanélküliek)
Hivatkozott cikkek
- gazdaság [7]