Skip to main content

Az Orenburg-különítmény, Huszárik Károly kormánya és a többiek…

Vissza a főcikkhez →


„Az állam vezető személye Periklész volt, aki nem beosztásával, tisztségével irányította a demokráciát, hanem remek szónoki képességével.” „A szabadok közt nem volt vagyoni egyenlőség, de a nyomor nem jellemző. Egy jó színvonalat tudott biztosítani szegényebb állampolgárai számára is.” „Periklész számításait keresztülhúzta a halál, pestisjárvány végzett vele.”

„A szabadságharc leverése után Magyarország elégedetlen volt.” „…a magyarság a néma ellenállást választotta.”

„May János honvédparancsnok felgyújtotta maga alatt a szalmazsákot.”

„Passzív és aktív védekezés Magyarországon. Passzív: nem vállaltak hivatalt, nem fizettek adót a nemesek. Aktív: Teleki Blanka.”

„Deák éberen figyeli az eseményeket, a nemzetközi politika alakulását.”

„Deák Ferenc a passzív rezisztencia példaképe.”

„Ferenc József ellen Libényi János egyszerű szabólegény tőr általi merényletet kísérelt meg elkövetni.”

„1849-ben Bonaparte Lajos megválasztotta magát miniszterelnöknek, majd 1850-ben katonai puccs által magához ragadta a teljes hatalmat.”

„Bár mind a cár, mind az angol kormány önmérsékletet javasolt Ausztriának, az osztrákok elengedték a pórázról Haynaut, aki 1850 júniusáig volt kulcspozícióban, már ami a megtorlást illeti.”

„A nemzetközi közvélemény hatására Haynaut menesztették. Alexander Bach vette át a diktátor szerepét.”

„1919. augusztus 1-jén ült össze utoljára a tanácskormány és lemondott, vezetői külföldre menekültek, persze jó sok pénzzel.”

„A Tanácsköztársaság bukása után elég gyakran cserélt gazdát a miniszterelnöki szék.”

„A Tanácsköztársaság vezetőinek egy részét kivégezték, más részüket a SZU kicserélte.”

„…az újkori magyar történelem folyamán még soha nem volt arra példa, hogy minden indok nélkül végezzenek ki embereket.”

„Novemberben Horthy Miklós fehér paripán lovagol be a »romlott« fővárosba.”

„Mivel az államformát király nélküli királyságban állapították meg. Így tehát kellett egy királyi helyettes = kormányzó.”

„…gyorsan trónfosztották a Habsburg-házat.”

„A helyzet normalizálódást követelt. Ezt Teleki Pál és Bethlen János kormányai végezték el.”

„Bethlen valósította meg azt az offenzívát, melynek eredménye az ország konszolidációja lett.”

„Az országgyűlés tartalmilag egységes.”

„Huszárik Károly miniszterelnöksége alatt a nemzeti érzés még jobban fokozódott.”

„A Nagyatádi-féle földreformmal egy időre befogták a parasztok száját.”

„Voltak belső küzdelmek, harcok, de ezek csak több száz mártírt jelentettek.”

„A kormánypárt kormányzott, az intézkedéseket saját magukon belül döntötték el.”

„Bethlen megkötötte a Bethlen–Peyer-paktumot.”

„Bethlen István igen sok hivatalnoki állást teremtett tervében, így akarta maga mellé állítani a néptömegeket. Jelszava: kis pénz, nagy választótábor. Ezzel szemben a világválság felülmúlta az ő erejét is, és ezért le kellett mondania.”

„Károlyi Gyula kölcsönöket próbált szerezni, és szigorú takarékossági programot vezetett be. (Maga gyalog járt dolgozni.)”

„Darányi a háborús készülődés jegyében meghirdette győri fegyverkezési programját. Ez már sok volt a konz. köröknek. Imrédy Bélát ültették a miniszteri bársonyszékbe. Azonban ő Hitler bűvkörébe esett elsősorban a ’38. nov. 2. első bécsi döntés nyomán.”

„Schönherz Zoltánt kivégzik, Rózsa Ferencet agyonverik.”

„Kállay lemond. Teleki Pál öngyilkos lett ’41-ben. Gömbös Gyula meghalt. A többieket lemondatták.”

„Teleki Pál ’41 áprilisában példaértékű öngyilkosságot követ el.”

(b. é. gyűjtése)
































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon