Kóczi József, a BDSZ alelnöke: – Az AMAZONIT Kft. önálló jogi személy, a BDSZ-hez csak annyi köze van, hogy a BDSZ alapította. Nemcsak szénimporttal foglalkozik, hanem állást is közvetít, valamint bartelkereskedelmet folytat. Téves adatok jelentek meg a kft. szénimportjára vonatkozóan. A november 27-i szövetségi tanácsülésre az ügyvezető igazgató beterjesztette a kft. múlt és az ez évi forgalmáról szóló jelentését. Az AMAZONIT 1991-ben 37 396 tonna, 1992. januártól október 30-ig 60 832 tonna lakossági felhasználású, osztályozott barnaszenet importált Oroszországból, illetve egy kis mennyiséget Szlovákiából. Október 30-ig 421 tonna feketeszén került behozatalra, továbbá 4554 tonna koksz és 4000 tonna német brikett. Ezeket az adatokat bárki rendelkezésére tudom bocsátani, hiszen egy okleveles könyvvizsgáló aláírásával hitelesítette a jelentést.
– Ezek szerint ezekből a bányákból nemcsak közvetlenül kitermelt szenet lehet venni, aminek kétharmada lakossági jelhasználásra alkalmatlan porszén, és a kft. nem ilyen szenet importált?
– Ez hazugság, a beszállítási szénmennyiség a lakossági ellátás érdekében történt. Egyébként ez az osztályozott barnaszén a 2,5 milliós lakossági szénimport elenyésző hányada. Szeretném, ha egyszer és mindenkorra világossá válna az olvasók előtt, hogy a lakosság szükségletének kielégítéséről van szó, valamint ennek a szénnek csak választékbővítő szerepe van.
– Időközben a Beszélő birtokába került olyan árajánlat, amely szerint az AMAZONIT tavaly 50 000 tonna szénre adott forgalmazási ajánlatot, valamint az idén, szeptemberben 0-13 mm frakciónagyságú, tehát porszenet kínált egy magát megnevezni nem kívánó erőműnek.
– Lehet, hogy ilyen árajánlatot küldött tavaly a kft., de ez a beszámoló szerint nem realizálódott. A másik dokumentumot nem tudom, ki írta alá, egyébként is javítás látható rajta. Hogy ezt ki végezte, az számomra titok.
– Úgy tudom, az aláírás az AMAZONIT Kft. veszprémi képviselőé. Lehetséges, hogy a nem lakossági szenet nem az AMAZONIT Kft., hanem az AMAZONIT-DELTA Kft. hozta be az országba?
– Erről a kft.-ről most hallok először.
– Pedig ugyanaz a cím szerepel a fejlécükön, mint az AMAZONIT Kft.-nek vagy a BDSZ-nek. De térjünk rá a sztrájkbizottsági tárgyalásokra. Lesz-e megegyezés?
– Még a január 8–9-i tárgyalások után megegyezés született a kormány és a BDSZ képviselői között az átvételre kerülő szén fűtőértékben kifejezett mennyiségéről és az átvételi árakról, valamint egyéb humánpolitikai szolgáltatásokról. Például a nyugdíjas szénjárandóságról, a 25 év feletti bányában eltöltött szolgálati viszony utáni teljes jogú nyugdíjról. Készült egy szénbányászati szerkezetátalakítási koncepció, ami meghatározta a szénbányák bezárásának ütemtervét, amely biztosítja, hogy a bányabezárások ne okozzanak komoly törést a gazdaságban. November 18-ra egyezségre jutottunk az átveendő szénmennyiségről, azonban az árakról nem sikerült megállapodni. A december 2-i találkozó is sikertelenül zárult. A Magyar Villamos Művek Rt. csak a tavalyi árakat fogadja el, mi viszont szeretnénk, ha bevezetnék a termelői árakat támogató szénfilléreket, hogy ne gyorsuljon fel a bányabezárások üteme. A tárgyalások során abban maradtunk, hogy december 15-ig mind a két fél újragondolja a saját álláspontját, és olyan áthidaló javaslatot készítünk, amely mindkét fél által elfogadható.
– Ha nem sikerül?
– A BDSZ nem akar sztrájkot, tárgyalásos úton szeretnénk rendezni a problémákat. Meggyőződésünk, hogy az országnak hosszú távon szüksége van a bányákra, hiszen körülbelül még száz évre elegendő szénvagyon fekszik alattunk. Azonkívül azt is érdemes mérlegelni, mennyibe kerülnek a fölgyorsított bányabezárások, vagy hogy mi lesz azokkal a településekkel, amelyek vízellátását a helyi bánya biztosítja. Azt is számításba kell venni, hogy egy bányászmunkahely két másikhoz kötődik, hiszen a kitermeléshez gépeket kell gyártani, az infrastruktúrát biztosítani kell. Ha nem születik megegyezést, akkor a 10 000, elbocsátással fenyegetett bányász érdekében sztrájkot vagy valamilyen demonstrációt hirdetünk.
Schalkhammer Antal, elnök: – Ennél jóval több ember munkahelye kerülhet veszélybe. Ha 0%-os áremelés lesz, a bányák már januárban sem tudnak majd fizetni. A 8 bánya bezárásával 26 000 munkanélküli keletkezhet, de ha a monokultúrás bányászat „ráépült” munkahelyeit is beleszámítjuk, akkor további 52 000. Végkielégítésük és az egyéb költségek 25 milliárd forintra rúgnak. Ezzel szemben áll a mi javaslatunk a szénfillérekről, amelynek inflációnövelő hatása elhanyagolható.