Skip to main content

A BDSZ nem Kft.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Árajánlat


Kóczi József, a BDSZ alelnöke: – Az AMAZONIT Kft. önálló jogi személy, a BDSZ-hez csak annyi köze van, hogy a BDSZ alapította. Nemcsak szénimporttal foglalkozik, hanem állást is közvetít, valamint bartelkereskedelmet folytat. Téves adatok jelentek meg a kft. szénimportjára vonatkozóan. A november 27-i szövetségi tanácsülésre az ügyvezető igazgató beterjesztette a kft. múlt és az ez évi forgalmáról szóló jelentését. Az AMAZONIT 1991-ben 37 396 tonna, 1992. januártól október 30-ig 60 832 tonna lakossági felhasználású, osztályozott barnaszenet importált Oroszországból, illetve egy kis mennyiséget Szlovákiából. Október 30-ig 421 tonna feketeszén került behozatalra, továbbá 4554 tonna koksz és 4000 tonna német brikett. Ezeket az adatokat bárki rendelkezésére tudom bocsátani, hiszen egy okleveles könyvvizsgáló aláírásával hitelesítette a jelentést.

Ezek szerint ezekből a bányákból nemcsak közvetlenül kitermelt szenet lehet venni, aminek kétharmada lakossági jelhasználásra alkalmatlan porszén, és a kft. nem ilyen szenet importált?

Ez hazugság, a beszállítási szénmennyiség a lakossági ellátás érdekében történt. Egyébként ez az osztályozott barnaszén a 2,5 milliós lakossági szénimport elenyésző hányada. Szeretném, ha egyszer és mindenkorra világossá válna az olvasók előtt, hogy a lakosság szükségletének kielégítéséről van szó, valamint ennek a szénnek csak választékbővítő szerepe van.

Időközben a Beszélő birtokába került olyan árajánlat, amely szerint az AMAZONIT tavaly 50 000 tonna szénre adott forgalmazási ajánlatot, valamint az idén, szeptemberben 0-13 mm frakciónagyságú, tehát porszenet kínált egy magát megnevezni nem kívánó erőműnek.

Lehet, hogy ilyen árajánlatot küldött tavaly a kft., de ez a beszámoló szerint nem realizálódott. A másik dokumentumot nem tudom, ki írta alá, egyébként is javítás látható rajta. Hogy ezt ki végezte, az számomra titok.

Úgy tudom, az aláírás az AMAZONIT Kft. veszprémi képviselőé. Lehetséges, hogy a nem lakossági szenet nem az AMAZONIT Kft., hanem az AMAZONIT-DELTA Kft. hozta be az országba?

Erről a kft.-ről most hallok először.

Pedig ugyanaz a cím szerepel a fejlécükön, mint az AMAZONIT Kft.-nek vagy a BDSZ-nek. De térjünk rá a sztrájkbizottsági tárgyalásokra. Lesz-e megegyezés?

Még a január 8–9-i tárgyalások után megegyezés született a kormány és a BDSZ képviselői között az átvételre kerülő szén fűtőértékben kifejezett mennyiségéről és az átvételi árakról, valamint egyéb humánpolitikai szolgáltatásokról. Például a nyugdíjas szénjárandóságról, a 25 év feletti bányában eltöltött szolgálati viszony utáni teljes jogú nyugdíjról. Készült egy szénbányászati szerkezetátalakítási koncepció, ami meghatározta a szénbányák bezárásának ütemtervét, amely biztosítja, hogy a bányabezárások ne okozzanak komoly törést a gazdaságban. November 18-ra egyezségre jutottunk az átveendő szénmennyiségről, azonban az árakról nem sikerült megállapodni. A december 2-i találkozó is sikertelenül zárult. A Magyar Villamos Művek Rt. csak a tavalyi árakat fogadja el, mi viszont szeretnénk, ha bevezetnék a termelői árakat támogató szénfilléreket, hogy ne gyorsuljon fel a bányabezárások üteme. A tárgyalások során abban maradtunk, hogy december 15-ig mind a két fél újragondolja a saját álláspontját, és olyan áthidaló javaslatot készítünk, amely mindkét fél által elfogadható.

Ha nem sikerül?

A BDSZ nem akar sztrájkot, tárgyalásos úton szeretnénk rendezni a problémákat. Meggyőződésünk, hogy az országnak hosszú távon szüksége van a bányákra, hiszen körülbelül még száz évre elegendő szénvagyon fekszik alattunk. Azonkívül azt is érdemes mérlegelni, mennyibe kerülnek a fölgyorsított bányabezárások, vagy hogy mi lesz azokkal a településekkel, amelyek vízellátását a helyi bánya biztosítja. Azt is számításba kell venni, hogy egy bányászmunkahely két másikhoz kötődik, hiszen a kitermeléshez gépeket kell gyártani, az infrastruktúrát biztosítani kell. Ha nem születik megegyezést, akkor a 10 000, elbocsátással fenyegetett bányász érdekében sztrájkot vagy valamilyen demonstrációt hirdetünk.

Schalkhammer Antal, elnök: – Ennél jóval több ember munkahelye kerülhet veszélybe. Ha 0%-os áremelés lesz, a bányák már januárban sem tudnak majd fizetni. A 8 bánya bezárásával 26 000 munkanélküli keletkezhet, de ha a monokultúrás bányászat „ráépült” munkahelyeit is beleszámítjuk, akkor további 52 000. Végkielégítésük és az egyéb költségek 25 milliárd forintra rúgnak. Ezzel szemben áll a mi javaslatunk a szénfillérekről, amelynek inflációnövelő hatása elhanyagolható.
























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon