Skip to main content

–kl– [Kozák László]

–kl– [Kozák László]: Fecseg a felszín, hallgat a mély

Meggyengült bányászlobby


Hét törpe

A hetedik bányavállalat, a Nógrádi Szénbányák, a bükkábrányi külszíni fejtés kivételével még ebben az évben jogutód nélkül megszűnik. A novemberi kormány–BDSZ sztrájkbizottsági ülésen a kormány vállalta, hogy a dolgozók végkielégítésének kifizetéséhez szükséges összeget, 100 millió forintot biztosítja, és ezt később a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is megerősítette. A borsodi szénmedence várhatóan nagyobb áldozatokat követel, ebben a kérdésben az Érdekegyeztető Tanács december 21-i ülése sem jutott dűlőre.


–kl– [Kozák László]: A BDSZ nem Kft.

Árajánlat


Kóczi József, a BDSZ alelnöke: – Az AMAZONIT Kft. önálló jogi személy, a BDSZ-hez csak annyi köze van, hogy a BDSZ alapította. Nemcsak szénimporttal foglalkozik, hanem állást is közvetít, valamint bartelkereskedelmet folytat. Téves adatok jelentek meg a kft. szénimportjára vonatkozóan. A november 27-i szövetségi tanácsülésre az ügyvezető igazgató beterjesztette a kft. múlt és az ez évi forgalmáról szóló jelentését. Az AMAZONIT 1991-ben 37 396 tonna, 1992.

–kl– [Kozák László]: A Munka Törvénykönyve nálunk és más nemzeteknél

Beszélgetés Prugberger Tamással


A Munka Törvénykönyve nemcsak szakmai körökben váltott ki heves vitákat, hanem a szakszervezetek is élesen kritizálták az elfogadott változatot. Megfelel-e ez a szabályozás a nyugat-európai normáknak?

Formailag követi a nyugat-európai szabályozást. Alapelveiben például megtalálható a hátrányos megkülönböztetés tilalma, ami nagyon fontos, csakhogy ennek nincsenek meg a biztosítékai.


–kl– [Kozák László]: Szakszervezeti újságkalauz

avagy kis munkahelyi re-cenzor


Rapülők

A rendszerváltás után a független szakszervezetek megalakulása és a régi szakszervezet jégzajlása összekapcsolódott az addig soha nem tapasztalt sajtódömpinggel, így a színre lépő és a saját hangjukat kereső szakszervezetek rákényszerültek arra, hogy a vállalati hírmondók hagyományait megújítsák, és útjára indítsák saját lapjaikat. A megszülető orgánumok címválasztása nem volt minden esetben invenciózus, a sok újság, lap, harsona, hírmondó között üde színfoltot jelent az FRSZ, a Független Rendőrszakszervezet tájékoztatója, a FRáSZ.


–kl– [Kozák László]: A cseppfolyós Hidroplasztik-ügy

ÁVÜ-döntés előtt


40 milliós agy

A nagykanizsai Finommechanikai Vállalatot 1978-ban a Tungsramhoz, majd a Központi Bizottság döntése alapján egy elegáns mozdulattal a kiskunfélegyházi Április 4-e Gépgyárhoz csatolták. A gépgyár is vízkezelő berendezéseket gyártott, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a kulcsfontosságúnak ítélt atomerőművi vízkezelő berendezések gyártásában. A kelet-európai piacokon ’89-ig jól szereplő nagykanizsai leányvállalatot azonban a nyugati tőkebevonás reménye belerántotta egy kft.-be.


–kl– [Kozák László]: Háttal a vasút felé


Árrobbanás

A kormány az utóbbi évtizedben gyakorlatilag nullszaldóssá egészítette ki a MÁV költségvetését. Folyamatosan elmaradtak a beruházások, de 1988 után megszaporodtak a vállalat adósságai is. Az emlékezetes jegyáremelés az utasforgalom visszaesését okozta, és a gazdaság teljesítőképességének beszűkülése a szállítási bevételeket is annyira lecsökkentette, hogy az úgynevezett keresztfinanszírozási rendszer, amelyben az áruszállítás pótolta a személyforgalombevétel-kiesést, összeomlott.


–kl– [Kozák László]: Magyar bányász, külföldi szén


Jó üzlet

A kimerülőfélben lévő magyar bányák nem képesek elegendő szenet termelni, az 1987-es 25 millió tonnáról mára 15 millió tonnára zuhant a termelés. Szükség lenne hazai szénre, csakhogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. az év második felében 72 ezer tonnával csökkentette megrendeléseit, mivel az erőművek importszénnel fedezik szükségleteiket. Az import jó üzlet lehet, hiszen a külföldi szénvásárlás az 1990-es 1,5 millió tonnáról 1991-ben közel 3,5 millió tonnára emelkedett.


–kl– [Kozák László]: Nem engednek a 28-ból

Buszossztrájk Kecskeméten


A kecskeméti központú vállalat járműfenntartási és teherforgalmi részlege már túlesett a privatizáción. A személyszállítási üzletágat is átszervezik: a tervek szerint október 1-jével alakult volna át egyszemélyes részvénytársasággá a cég, de a dolgok jelenlegi állása szerint erre csak november 1-jével kerülhet sor.

A Ligához csatlakozott Kunság Volán Munkavállalóinak Szakszervezete szeptember 21-én bejelentette, hogy egyeztető tárgyalást kíván az új kollektív szerződésről, s ha 7 napon belül nincs eredmény, figyelmeztető sztrájkot szervez.


–kl– [Kozák László]: A munkaerő is költség, nemcsak a gázolaj!


100% kellene

A Folyamszabályozási és Kavicskotró Rt.-nél már hónapokkal ezelőtt elhangzottak béremelési ígéretek, de a szép szavakat nem követték a tettek. Ezt legutóbb a csődeljárás bejelentésével indokolta a cég vezetése, ám a csődöt mind a mai napig nem hirdették ki. A vezérigazgató a jelek szerint jól lavírozik, eredményesen kezeli a cég adósságait, de a bérek tekintetében hajthatatlan. Ezért a Ligához tartozó Foka Szakszervezet szeptember 30-ra hajósmunkásgyűlést hívott össze.


–kl– [Kozák László]: Ki fűt be?

Bajai hőszolgáltatók


Mennyi a sok?

A bajai önkormányzat mint tulajdonos pályázatot írt ki a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. nevű céggé átalakított Városgazdálkodási Vállalat igazgatói posztjára. Július elsején az új igazgató el is foglalta székét a szolgáltató kft. élén. Megválasztása után közölte, hogy sokallja a dolgozók fizetését, a havi bruttó 16 000-et, műszakpótlékkal és ügyeleti díjjal együtt 21 000 forintot. Továbbá tervbe vette a kft. belső átszervezését. Ez hideg zuhanyként érte a Hőszolgáltató dolgozóit.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon