Reményteljes kezdet
1990-ben a Csepel Művek Tröszt három utód-részvénytársasága közül az egyik, a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. vezetése tárgyalásokat kezdett több nyugati céggel, hogy vegyes vállalatot hozzanak létre. A jelentkező cégek közül a német F und K Gmbh.-nak sikerült megnyernie a bizalmat, és 61 százalékos részesedéssel vegyesvállalatot alakított magyar bankokkal. Az 1991. március 1-jén létrejött Csepel F und K Szerszámgépgyártó Rt.
Rendeletlenül
Nem teremtett rendet a július 1-jén hatályba lépett közalkalmazotti törvény az oktatásügyben. Továbbra sem tisztázott, mely feladatokat garantál a központi költségvetés, melyeket az önkormányzat. Mind a két fél egymásra mutogat, hiszen a törvény csak annyit mond, hogy a bért és a juttatásokat „a munkáltatónak ki kell fizetni”, de nincsenek meg ehhez a garanciák. Az önkormányzati törvényben benne foglaltatik, hogy kötelező feladatokat csak törvény szabályozhat (ez rendben is lenne), de az is, hogy ennek forrásairól is gondoskodni kell.
Miért ez az engedékenység?
Az MSZOSZ másfél évvel ezelőtt még a Liga 30 000 tagját ismerte el, és a volt SZOT-vagyont akkori árakon felértékelve számolta ki a fejkvótát. Készpénzben vagy ingatlanban 1500 forintot lett volna hajlandó fizetni tagonként. Mivel ezt a Liga komolytalan ajánlatnak minősítette, folytatódott az állóháború. De a XXVIII-as és XLVII-es törvény gyakorlatilag megbénította az MSZOSZ-t, mert a vagyonnal kapcsolatos döntéseit nem tudta érvényesíteni. A VIKSZ igazgatótanácsának egyhangú döntése kellett például egy ingatlan elidegenítéséhez.
Elemzésünkben azt figyeltük, hogy az 1991-es és az 1992-es évben július 20. és augusztus 6. között melyik szakszervezeti konföderáció milyen gyakorisággal szerepel a napilapokban. A vizsgált időintervallumot találomra választottuk ki, de a kiválasztásban tekintettel voltunk arra, hogy a nyári metszet ne a szakszervezeti törvényekkel kapcsolatos tudósításokat idézze, de ne foglaljon magába viszonylagosan hírmentes heteket sem.
A májusi figyelmeztető vasutassztrájk a független szakszervezet vezetőinek rendőri előállíttatásával végződött. Az éppen arra járó rendőrök – a MÁV nem vállalta a felelősséget a rendőrség igénybevételéért – a kétórás sztrájk vége előtt kísérték be a rendbontó szakszervezeti aktivistákat az őrszobára. Ezzel egy időben a MÁV felkérte a Fővárosi Munkaügyi Bíróságot, hogy a VFSZSZ május 22-i sztrájkját nyilvánítsa jogellenesnek. A szakszervezet is beadta az ellenkérelmét. A FMB a szakszervezet álláspontját erősítette meg.
Az Egyetem ’90-ben 24 millió forintot kapott a gidránlóprogram megvalósítására. A pénz az egyedülálló lehetőségeket figyelembe vevő tenyészprogramra járt, ugyanakkor a gidránménes istállóját jelentős ráfordítással átalakították, és bérbe adták – turisztikai hasznosításra. A munkák ködéből 35 millió forintos veszteség körvonalai bontakoztak ki, és a dolgozókat megcsapta az elbocsátások szele. A Ligához csatlakozott TDDSZ kaposvári szervezete taggyűlést tartott a lehetséges teendőkről.
A szakszervezetet nem kérdezték meg, holott eddig megillette a véleményezési és egyetértési jog minden olyan kérdésben, amelyet kollektív szerződés nem szabályoz. A Ligához csatlakozott Magyar Tengerész Szakszervezet kifogást (vétót) emelt a munkaszerződés-módosítások ellen, ám a Mahart vezérigazgatója a tárgyalások folytatása helyett a szakszervezeti vezetők leváltására buzdító fizetett hirdetést tesz közzé, és nem ad munkát a fejet nem hajtó tengerészeknek.
Április közepén a kazincbarcikai Soft-Gran Kft.-nél a munkások második hónapja nem kapták meg a bérüket. Spontán munkabeszüntetésre került sor az egyik részlegnél, és ez átterjedt a hulladékfeldolgozó üzem „stratégiai” részlegeire. Az általános elkeseredésben a szakszervezeti titkár segítséget kért a Ligától, amelyet aztán alelnöke és jogásza képviselt Kazincbarcikán,
Őry Csaba alelnök: Az emberek nagyon eltökéltek voltak, de nem tudták, hogyan kell megszervezni a sztrájkot.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 9 hét
10 év 34 hét
10 év 38 hét
10 év 38 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 42 hét
10 év 42 hét
10 év 42 hét