–kl– [Kozák László]

Nyomtatóbarát változat

Mennyi a sok?

A bajai önkormányzat mint tulajdonos pályázatot írt ki a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. nevű céggé átalakított Városgazdálkodási Vállalat igazgatói posztjára. Július elsején az új igazgató el is foglalta székét a szolgáltató kft. élén. Megválasztása után közölte, hogy sokallja a dolgozók fizetését, a havi bruttó 16 000-et, műszakpótlékkal és ügyeleti díjjal együtt 21 000 forintot. Továbbá tervbe vette a kft. belső átszervezését. Ez hideg zuhanyként érte a Hőszolgáltató dolgozóit. A szakszervezet tisztségviselői kifejezésre is juttatták fenntartásaikat, válaszul az igazgató közölte, hogy előző cégénél (ahol egyébként a dolgozók 60 százaléka minimálbérért végezte munkáját) szintén voltak hőzöngők, mégsem értek el semmit.

A szakszervezet kezdeményezte a kollektív szerződés megkötését, szeptember végén meg is kezdődtek a tárgyalások. Az igazgató kijelentette: műszakilag nem indokolt, hogy tovább működtessék az ügyeletet. Ez nagymértékű keresetveszteséget jelentett volna a dolgozóknak, akik január 1-jétől 30 százalékos béremelést kaptak, de ezt az összeget a folyamatos üzemben dolgozóknak műszakpótlékként, a karbantartóknak ügyeleti díjként számolták el, tehát nem építették be az alapbérükbe. Az igazgató előhúzott egy kollektívszerződés-tervezetet, amely úgy fogalmaz, hogy az ügyelet szükségességét az üzletágvezető dönti el. Az üzletágvezető szeptember végén el is döntötte: megszüntette az ügyeleti pótlékot.

A folyamatos üzemben dolgozók műszakpótléka eddig bérük 35 százalékát tette ki. Az igazgató ezt lecsökkentette volna a törvényi minimumra, 20 százalékra. De, látva a szakszervezet ellenkezését, a következő javaslattal állt elő: a váltott műszakban dolgozók ezentúl délelőtt semmit ne kapjanak, délután 35 százalékot, éjszaka pedig 70 százalékot, így ugyanannyi pénzt kell majd szétosztani. Ebben meg is egyeztek, de ekkor az igazgató előrukkolt a farbával: bevezetné az állandó éjszakás és délutános műszakot. Mit gondol a szakszervezet – kérdezte –, a 25 500 forintos éjszakai és a 20 000 forintos délutáni műszakra kapna-e munkást 22 000 illetve 18 000 forintért? A mostani állományt pedig átirányítaná délelőtti műszakra, így nem kapnának semmilyen pótlékot.

Az ötlet, hogy olcsóbb emberekre cseréli le a gárdát, nem aratott osztatlan sikert. De a szakszervezet kezét megköti, hogy a hőszolgáltatás közszolgálatot ellátó üzem, ezért csak korlátozottan illeti meg a sztrájkjog. Ezért létkérdés volt számára, hogy egyezségre jusson a főnökkel abban a kérdésben, mi az a minimális szolgáltatás, amelyet egy sztrájk alatt is el kell látni. A kollektív szerződés ezen pontját az igazgató megpróbálta elmismásolni, és végül nem sikerült egyezségre jutniuk.

Maszekvilág

Az igazgatónak volt egy olyan terve is, hogy a villanyszerelőket és a lakatosokat magánvállalkozóval helyettesíti. Már alá is írt egy háromhónapos szerződést egy vállalkozóval, aki ígéri, hogy havi 9 ezer forintért éjjel-nappal rendelkezésre áll, ha hibaelhárításra van szükség. „Csakhogy a tmk tervszerű megelőző karbantartást jelent – érvel Sághegyi Péter, a bajai Liga-szervezet elnöke –, nem csak a bajban van rá szükség. Az igazgató azt is megpendítette, hogy fölmond az összes tmk-dolgozónak, hogy betéti társaságot alakítsanak, és majd ekként kössön szerződést velük. Egyébként meg vállaljanak munkát ott, ahol tudnak.” A két villanyszerelő 20 000 forintot keres, foglalkoztatásuk közterhekkel együtt 60 000 forint kiadást jelent a kft.-nek, a hibák előzetes kiszűrése jóval nagyobb károkat előzhet meg. Az újvárosi fűtőközpont Baja egynegyedét látja el, több mint 2000 lakásban, óvodában, bölcsődében, szolgáltatóházban fűt, ezt a munkát felelősséggel nem lehet gebinben csinálni.

Sztrájkkészültségben

Hárommenetes, 14 órás, terméketlen tárgyalássorozat folyt a kollektív szerződésről. Végül, szeptember 21-én a dolgozók munkásgyűlést tartottak, ahol hívatlanul az igazgató és a szabad demokrata alpolgármester is megjelent. Az igazgató homályos ígéreteket tett arra, hogy senkit nem ér keresetveszteség. A munkások nem fogadták el a garancia nélküli beszámolót, ezért bejelentették a sztrájkkészültséget. Ezzel a bejelentéssel kötelező érvényű egyeztetésnek kell megkezdődnie a Munka Törvénykönyve szerint.

A sztrájkkészültségről szóló, bevezetésként idézett nyilatkozatot az igazgató nem vette át. Arra hivatkozott, hogy nem érti pontosan, mit akarnak a munkások elérni. Ezért a szakszervezet pontokban is megfogalmazta problémáit. Első pontját, a pótlékok alapbéresítését az igazgató el is fogadta, a többiről csak tárgyalások folynak, így arról, hogy a szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a kft. karbantartó egységeinek vállalkozásba adását, és továbbra is szeretne megállapodni arról, hogy mi minősül minimális szolgáltatásnak.

„Azért is érthetetlenek ezek az intézkedések – mondja Sághegyi –, mert az újvárosi fűtőközpont évi 70 milliós költségeiből csak 5 millió a bérköltség. A tmk-sok vitatott ügyeleti pótléka pedig az összköltségnek csak 0,3 százaléka.” A szakszervezeti elnök szerint inkább azzal kellene a vezetésnek foglalkoznia, hogy a 65 milliós kiadási tételt csökkentse. Bár a pótlékokat alapbéresítették, de az ügyeleti szolgálatot nem állították vissza, így a pénz még csak meglenne, de a dolgozók nem látják biztosítottnak a fűtőmű zavartalan működését. A lakossági panaszok pedig rajtuk csapódnak le. Még inkább így lesz, ha a lakásokba juttatott meleg vízzel spórol a kft. vezetése.

Veszteség érte a munkásokat amiatt is, mert nem kapták meg a bérmegtakarítást, amelyet pedig éveken át elosztottak. Ebben az évben 400 ezer forint volt a megtakarítás, de az igazgató, arra hivatkozva, hogy év végén várhatóan 900 ezer forint lesz a veszteség, nem fizette ki. A szakszervezet szeretné az önkormányzatot bevonni a probléma megoldásába. Bár az alpolgármester független szakszervezeti vezető volt, ez nem lesz könnyű.

• Válassz szakszervezetet!