Magyar bányász, külföldi szén

–kl– [Kozák László]

Nyomtatóbarát változat

Jó üzlet

A kimerülőfélben lévő magyar bányák nem képesek elegendő szenet termelni, az 1987-es 25 millió tonnáról mára 15 millió tonnára zuhant a termelés. Szükség lenne hazai szénre, csakhogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. az év második felében 72 ezer tonnával csökkentette megrendeléseit, mivel az erőművek importszénnel fedezik szükségleteiket. Az import jó üzlet lehet, hiszen a külföldi szénvásárlás az 1990-es 1,5 millió tonnáról 1991-ben közel 3,5 millió tonnára emelkedett. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumához ez évben is több száz kérelem érkezett szénimportra, miközben az MVM Rt. vizsgálata szerint az országban közel 1 millió tonna importszenet raktároznak a bányavállalatok. A MVM Rt. ugyanazt a 200-250 forintot fizeti a külföldi szén mázsájáért, mint a magyar szén esetében, de a külföldről behozott szénnek alacsonyabb a beszerzési ára. Így egyrészt nagyobb a kereskedelmi kft.-k és az importengedélyt kapott bányavállalatok haszna, másrészt a rossz kondíciókkal rendelkező bányák stabil partnerei maradhatnak az rt.-nek, ha a külföldi szenet a sajátjukkal keverik.

Néhány hete a villamosművek csalással vádolta a bányákat, és októberben bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál is, vizsgálják ki a tisztességtelen versenyt folytatókat. A kérelmezők az importengedélyeket főleg e lakossági szén behozatalára kérik, mert a háztartásokban felhasználható szénből a hazai termelés nem fedezi a szükségleteket, de általában aknaszenet, közvetlenül kitermelt, nyers szenet hoznak be. Az aknaszénnek csak egy része alkalmas lakossági felhasználásra, a fennmaradó porszenet az erőművek táplálására szolgáló energetikai szénhez keverik a szemfüles bányavállalatok.

Versenyben

A gazdaságnak kell az importszén, de nem ilyen mennyiségben, hiszen energetikai szénből jóval kevesebb a hiány – mondja Kiss István szakszervezeti alelnök. A Liga Bányász Szakszervezeti Szövetsége a kormány és a BDSZ január 8–9-i tárgyalásaival kötött szerződés megszegéseként értékelte a szénátvétel csökkentését. Október végére odáig fajult a helyzet, hogy a bányák nem tudtak több szenet tárolni, és fontolóra kellett venniük a termelés korlátozását. Ugyanakkor a lakossági szénhiány jeléi is megmutatkoztak, kilométeres sorok vártak szénre, hiszen energetikai szén kitermelésének csökkenése következtében kevés lett a lakossági szén is. Ezért a szakszervezet a múlt héten tárgyalásokat kezdett az MVM Rt.-vel, a magyar bányában termelt szén átvétele érdekében. A villamosművek vállalta a szén átvételét azoktól a bányáktól, akik garanciát adnak arra, hogy nem importálnak, illetőleg a behozott szenet nem keverik a saját szenükkel. Vállalták azt is, hogy az idén át nem vett szénmennyiséget szerződésen felül is átveszik. Ez a jövőre nézve is garancia lehet. Hétfőn megszületett az egyezség, ennek keretében a villamosművek külön-külön köt az egyes bányákkal szerződéseket. Az első ilyen szerződés a Balinkai Bányaüzem és az Ajkai Hőerőmű Rt.-je között jött létre.

Az erősebb érdek

Az Amazonit Kft.-t a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete hozta létre 1991 márciusában, 1 milió forint törzstőkével. A BDSZ a cég tulajdonosi papírjainak 49%-át birtokolja. Tavaly 250 milliós forgalmat bonyolítottak le, adózott nyereségük 13 millió forintra duzzadt. 1992 első negyedében a BDSZ kft.-je 1 milliárd forintnyi szénmennyiséget forgalmazott. A szakszervezet elnöksége azt állítja, hogy az Amazonit csak 30 000 tonna szenet hoz be évente, az importált szénnek csupán választékbővítő szerepe van, lakossági igényeket elégít ki, s ez nem sérti a hazai termelést. A Liga-szakszervezet ezzel szemben úgy tudja, hogy a kft. 1992 első negyedévében majdnem félszázezer tonna energetikai szenet hozott be. Ezért kérelmezték az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, hogy a történteket vizsgálják ki.

A jogi szempontból legális üzletek azonban kellemetlen helyzetbe hozhatják Schalkhammer Antalt, a BDSZ elnökét, aki a kft. alapító okiratát jegyzi. Konkurens terméket hoz be, ezzel hosszú távon veszélyezteti a bányászok munkahelyét. A bányászatban még nem fejeződött be az elbocsátási hullám, az Amazonit forgalma körülbelül 800 ember munkahelyét teszi feleslegessé. Ez egy kisebb bánya bezárását jelentheti.

Tervutasítás

A ligás bányászok szerint a kormányzati koncepció elhibázott, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ, a Szészek nivellál, hiszen a szerkezetátalakításra kapott pénzből a veszteséges bányákat is támogatja. Már januárban lehetett látni azt is, hogy a koncepciójukban előírt mennyiséget például Tatabánya nem tudja megtermelni, Oroszlány viszont 800 000 tonnával többet teljesíthetett volna, és nem kellene a csődeljárással szembenéznie. Kiss István szerint a bányászoknak az az érdeke, hogy a most aláírt szerződésekhez hasonló gazdasági szerződések jöjjenek létre az erőművek és a bányaüzemek között. Mihamarabb el kell kezdeni a jövő évre szóló szerződések tárgyalását is.

• Válassz szakszervezetet!