–kl– [Kozák László]

Nyomtatóbarát változat

A kecskeméti központú vállalat járműfenntartási és teherforgalmi részlege már túlesett a privatizáción. A személyszállítási üzletágat is átszervezik: a tervek szerint október 1-jével alakult volna át egyszemélyes részvénytársasággá a cég, de a dolgok jelenlegi állása szerint erre csak november 1-jével kerülhet sor.

A Ligához csatlakozott Kunság Volán Munkavállalóinak Szakszervezete szeptember 21-én bejelentette, hogy egyeztető tárgyalást kíván az új kollektív szerződésről, s ha 7 napon belül nincs eredmény, figyelmeztető sztrájkot szervez. Előzőleg megszerezte a dolgozók támogatását: szétosztott egy kérdőívet és nyilatkozatmintát, amelyre ki-ki ráírhatta bérkövetelését, a számára elfogadható túlmunkamennyiséget, és azt is, hogy az érdekérvényesítés milyen formájában venne részt a követelések eléréséért.

A vállalat vezetése időhúzó taktikát folytatott, és csak szeptember 28-án, a 7. napon volt érkezése a szakszervezet képviselőivel tárgyalni. A szakszervezet követelte többek között, hogy a vállalati minimálbért 13 000 forintra emeljék; a vállalat minden dolgozója után fizessen biztosítási díjat (ami vállalati érdek is); továbbá kössenek megállapodást a szociális juttatások mértékéről és a béremelésről. A vezetés nem zárkózott el azelől, hogy néhány követelést elfogadjon, bérkérdésben viszont hajlíthatatlannak bizonyult. Ugyanaznap a kecskeméti Liga szervezet ügyvivő-testületi ülést tartott, és döntött az október 2-án, 7 órakor kezdődő kétórás figyelmeztető sztrájk megszervezéséről. Ha viszont a megegyezés 7 óráig létrejön – így az ügyvivők –, akkor lefújják az akciót.

A buszgarázsban feszült helyzet állt elő hajnalban, hiszen a vállalat és a szakszervezet közti tárgyalás még reggel 6 órakor is folyt. Arról volt szó éppen, hogy mi tekinthető elégséges szolgáltatásnak, amit a sztrájk alatt is el kell látni.

A bérügyben a tárgyalások elakadtak. A szakszervezet hiába ajánlotta fel, hogy további 1 százalékot enged a 43-ról 35 százalékra már levitt béremelési javaslatából. A vállalat képviselői ragaszkodtak a 28-hoz, mondván, hogy ezen felül (az Érdekegyeztető Tanácson megállapított idei bérszabályozás szerint) „büntetőkamatot” kell fizetniük. De azért is tartottak ki a 28 mellett, mert nem volt fölhatalmazásuk az alkura; nem volt jelen a vállalat igazgatója, aki egyébként is csupán megbízotti státusban volt, még nem jött meg a kinevezése.

A dolgozókat irritálja, hogy a vállalatközpontban 62,4 százalékos béremelésére került sor, ott bezzeg nem számít a „büntetőkamat”. És amíg a bérkérdésben nem jutnak előre, a szakszervezet nem hajlandó megállapodni abban, hogy meddig legyen érvényben az új kollektív szerződés; hiszen ha a szakszervezet nem tud kedvező béreket kiharcolni, akkor a dolgozóknak jobb a rövid érvényességi idő. Az autóbuszvezetők költségtérítési rendszere kérdésében se jutott nyugvópontra a vita. A szakszervezet nem kapott választ arra, hogy fennmarad-e ez az immár öt éve gazdaságosan működő rendszer (eszerint a buszvezetők havi átalányt kapnak a rájuk bízott busz javítására, és így a gondos sofőrök havonta több mint tízezer forintot kereshetnek).

Tehát megtartották a figyelmeztető sztrájkot, amelyhez a dolgozók 98 százaléka csatlakozott, köztük a régi szakszervezet tagjai is. Kecskeméten 108, Kiskunfélegyházán és Kalocsán 2-2 helyi és 73 helyközi járat maradt ki. Néhányan tovább dolgoztak, például menetjegyeket és bérletet a sztrájk alatt is lehetett vásárolni. Csak három lakossági panasz érkezett be a vállalathoz, de ennél jóval több ízben kaptak biztatást a lakosságtól a buszvezetők.

„Egységesen léptek fel a dolgozók – mondja Konkoly István, a független szakszervezet elnöke –, mindamellett megnőtt a spontán sztrájk kialakulásának veszélye. A meggondolt, fegyelmezett érdekvédelmi akciók hívei vagyunk, mint amilyen ez a sztrájk is volt.”

Véletlenül még a sztrájk napján megkapta kinevezését az igazgató, aki aztán (október 5-én) megígérte a tárgyalások folytatását. A hírek szerint már nem is 28, hanem 27 százalékos bérfejlesztést szeretne. E hét hétfőn folytatódnak a tárgyalások; eredménytelenség esetén a szakszervezet újabb figyelmeztető sztrájkot szervez, és megpróbálja megszerezni a társvállalatoknál dolgozók támogatását is.

• Válassz szakszervezetet!