De csak látszólag. Az „érintettek” száma ugyanis – vagyis azoké, akik az egész év folyamán bekapcsolódtak valamilyen programba – jóval meghaladja azokét, akiket az év tetszőleges időpontjában „kezelnek” aktív módon. Így tavaly egy napra átlag 76 ezer résztvevő jutott. A törvény, ha csak lehet, korlátozza a támogatásfolyósítás időtartamát („vállalkozóvá válás” esetében 6 hónapban, munkanélküli foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás esetében 12 hónapban), s a pénzszűkében lévő megyei munkaügyi központok zöme – a pályázatok megszűrése mellett – további időkorlátozásokat is alkalmaz.
Így nem csoda, hogy – a munkaügyi központok jelentéséből kivehetően – kettős cél jellemzi az aktív foglalkoztatáspolitika törekvéseit. Egyfelől a szűkös keretekhez képest szeretnének minél több „érintettet” megérinteni (még ha rövid időre is), másfelől lehetőleg kerülik a nyilvánvaló pénzkidobásokban mérhető kockázatot. Országosan az érintettek száma tavaly csakugyan 45 százalékkal nőtt 1992-höz képest. A támogatási formák közül (1. táblázat) főként a munkaerő-piaci képzés, a bértámogatás és a közhasznú foglalkoztatás tört előre, többek között azért, mert ezekben az esetekben több az esély arra, hogy az igénylők tényleg arra fordítják a támogatást, amire kérik. A bértámogatás kapcsán meg is jegyzi egy megyei elemző: e téren „kevés a szerződésszegés”, a munkaadók nemigen teszik utcára az egyezség értelmében fölvett tartósan munkanélkülieket. Megtehetik, elvégre a törvény szerint az ilyen munkaadóknak három hónapos foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalniuk. Emellett egyfajta polarizálódás is megfigyelhető: egyaránt kiemelt cél a jobban szituált munkanélküliekre szabott átképzés és a margón lévőkre szabott közhasznú foglalkoztatás; az előbbinek több mint 1/4-e a fővárosban koncentrálódik (a résztvevők száma szerint), az utóbbi 51 ezres „érintett” serege pedig elsősorban Borsod, másodsorban Békés, harmadsorban Borsod és Bács-Kiskun megyékben gyülekezik.
1. táblázat: A foglalkoztatáspolitikai eszközök megoszlása, 1992–1993 (a résztvevők száma alapján, százalék)
|
Eszköz<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
1992 |
1993 |
|
Képzés, átképzés |
40,4 |
42,0 |
|
Vállalkozóvá válás támogatása |
4,1 |
6,3 |
|
Bértámogatás |
7,8 |
14,3 |
|
Közhasznú foglalkoztatás |
18,0 |
23,9 |
|
Részmunkaidős fogl. tám. |
19,1 |
5,0 |
|
Korengedményes nyugdíj |
3,6 |
3,1 |
|
Munkahelyteremtő beruházás* |
7,0 |
5,0 |
|
Egyéb |
– |
0,4 |
|
Összesen |
100,0 |
100,0 |
* A támogatással létrehozott, betöltött munkahelyek száma szerint Támogatási forma Átlagos támogatás (Ft/fő/hó) Átlagos időtartam (hónap) Átlagos költség Ft/fő) Szakképesítést nyújtó tanfolyamok* nincs adat 68000 Betanító tanfolyamok* nincs adat 47000 Vállalkozóvá válás támogatása 9629 4.9 47200 Bértámogatás 9840 8,0 78700 Közhasznú foglalkoztatás 10963 7,0 76700 Részmunkaidős fogl. tám. 3293 2,8 9200 Munkahelyteremtő beruházás támogatása (Ft/munkahely) nincs adat 177400 * Állásnélkülieknek
Forrás: Országos Munkaügyi Központ: „Az aktív foglalkoztatási eszközök
működése 1993-ban”
A „vállalkozóvá váló” állástalanok támogatása hovatovább munkanélküli-segélyezéssé válik. „Legtöbb esetben – írja egy másik megyei elemző – csak kényszerűségből kezdenek önálló vállalkozást… Többségük csak a megállapodásban előirt időtartamig folytatja a vállalkozói tevékenységét, utána vagy megpróbál elhelyezkedni, vagy munkanélküliként visszakerül a nyilvántartásunkba.” Formailag persze ekkor is beteljesedik a foglalkoztatáspolitikai aktivitás. Kevésbé mondható ez el a munkahelyteremtő beruházás támogatásáról, amelynek során a munkahelyteremtőknek három év foglalkoztatásra kell kötelezettséget vállalniuk. Három év alatt tönkremehetnek, így elveszhet az FA-ból folyósított kölcsön. Emellett távolról sem mindig teremtenek olyan állást, amelyekre aztán hajlandók fölvenni munkanélkülieket: túl magas képzettségi követelményt támasztanak, alacsony fizetéssel. A fajlagos támogatási igény kirívóan magas a többi aktív eszközhöz képest (2. táblázat), de hát egy munkahely létrehozása is sokba (a szórványos adatokból ítélve az FA hozzájárulásának 3-4-szeresébe) kerül. A kockázatok miatt a Munkaügyi Minisztérium előterjesztett, és a kormány már el is fogadott egy törvénymódosítási tervezetet; eszerint munkahelyteremtés támogatása keretében csak a fölveendő munkaerő bérét lehet finanszírozni, s nem – mint eddig – a beruházási vagy a kamatköltségeket.
2. táblázat: A befejezett foglalkoztatáspolitikai akciók támogatásának fajlagos költségei, 1993
Forrás: mint előbb
A szakszervezetek és a hozzájuk közel álló MSZP-sek követelik: ne csak a költségvetés hiányát finanszírozzák a privatizációval, mint a kormány akarja, hanem fordítsák munkahelyteremtésre a vagyoneladásokból származó bevételek 15 százalékát. Mint láthatjuk, vesződséges dolog a foglalkoztatás állami serkentése. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell csinálni; viszont hiú ábránd volna azt hinni, hogy a foglalkoztatáspolitikai aktivitás képes „kárpótolni” a dolgozókat a kapitalizmusért.