Simonyi Gyula székesfehérvári lakos, matematikus, 30 éves, három gyereke van. Tartalékos tiszt, tehát korábban már szolgált katonaként. Testvére, Simonyi Béla erdőmérnök, ez év május 1-jén szabadul börtönbüntetéséből, amelyet szintén második, nyolc hónapos szolgálatának megtagadásáért kapott (lásd: Beszélő 3.). Simonyi Gyula február elején kérelmet nyújtott be további katonai kötelezettségeinek elengedése végett, arra hivatkozva, hogy az erőszakmentesség időközben lelkiismereti meggyőződésévé érett. A kiegészítő parancsnokság nem foglalkozott érdemben az ügyével. Simonyi Gyula ekkor postán elküldte katonakönyvét és kérelmét. Ezután február 20-ára behívót kapott a kiegészítő parancsnokságra, ahonnan már nem is engedték haza, hanem letartóztatták.
Simonyi Gyula ellen nem a szokásos szolgálatmegtagadási pert készítik elő, legalábbis bizonyos jelek erre utalnak. Február végén lakásán, ahol csak felesége és gyermekei maradtak, házkutatást tartottak. A házkutatóktól szerzett, korántsem megbízható hírek szerint Simonyi Gyulát azzal is vádolják, hogy másokat igyekezett rábírni szolgálatmegtagadásra. A székesfehérvári erőszakellenes katolikusok valamiféle összeesküvési pertől tartanak.
Ürügyet az adhat erre, hogy februárban hívták be sorkatonai szolgálatra a székesfehérvári erőszakellenes meggyőződésű katolikus bázisközösségek két másik tagját is: Magyar Jánost (róla csak annyit tudunk, hogy érettségizett, 19-20 éves lehet) és Mohos Lászlót (erdésztechnikumi oklevele van, 20 éves). Ők ketten február 24-ére voltak behívva Székesfehérvárott, de – korábban bebörtönzött társaiktól ismervén a procedúrát – azonnal Budapestre utaztak, és börtönmotyójukkal jelentkeztek a Fő utcai Katonai Ügyészségen.
Vádemelésről, tárgyalásról mindeddig nem hallottunk; a három székesfehérvári szolgálatmegtagadó ügyének további fejleményeiről beszámolunk majd olvasóinknak.
- Hírek [9]