Skip to main content

Beszélő szamizdat, 7. szám (1983. április), Évfolyam 1, Szám 4

: Impresszum

[Kis János]: Magyarország 1983 tavaszán

Hamburger Mihály [és Erdélyi Ágnes]: Erdélyi utazás

Szilágyi Sándor: A Munkástanács mint egy pecsét hitelesítette a forradalmat

Interjú Rácz Sándorral, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökével

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Kora tavasz

Beszélő-beszélgetés egy fiatal lengyel tanárral

: 1983. március 15.

[Szilágyi Sándor]: Hétköznapi búcsú Illyés Gyulától

[Mécs Imre]: Péterfi Miklós

1930–1983

Kun Ágota [Szabó Miklós]: Szubkultúra vagy politikai ellenzék?

Vas János [dr. Sebes József]: Munkásellenőrzést!

Kovács Eszter [Szalai Erzsébet]: A liberális alternatíva társadalmi feltételeiről

Szabadgondolkodó [Krasznai Zoltán]: Jelszavaink legyenek: haza és haladás

András László [Takács András]: A munkások történelmi hagyományainak sorvadása

[Haraszti Miklós]: Beszélő-beszélgetés András Lászlóval

Haraszti Miklós: Jakab Károly „meggyógyult”

Zsille Zoltán: Egy önhit története (részlet)

Kőszeg Ferenc: A mélypont ünnepélye

-solt [Solt Ottilia]: Új szamizdatlap jelentkezett

ABC Tájékoztató I–II.

H. M. [Haraszti Miklós]: 1983. április 2. – Konrád György ötvenéves

Bujdosó Kálmán [Dezső László]: Skriblerinas voltam Magyarországon

Vidéki olvasónk beszámolója újságírótanonc-éveiről

[Eörsi István]: Eörsi István levelei Rényi Péterhez

(Dr. Samu István): Dr. Samu Istvánnak Jakab Károlyról készült elmeorvos-szakértői véleményéhez a véleményező kiegészítései

(részlet)

(Dr. Horváth János): A tények világánál

H. M. [Haraszti Miklós]: Újabb katolikus szolgálatmegtagadók

[Haraszti Miklós]: Házkutatás-krónika

: Duray Miklós pere

: Beszélő-hírek

Kiszely Károly: Társadalmi békeszolgálat

H. M. [Haraszti Miklós]: Lapzárta után érkezett

[Kőszeg Ferenc]: Tájékoztatjuk olvasóinkat

: [A Hétfői Szabadegyetemről, új könyvekről, a szamizdatbutikról]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon