Előző számunkban közreadtuk a Magyar Rádió alelnöke által pusztulásra ítélt műsorok listáját (Csendpróba, Beszélő, 1993. január 30.). „A listával kapcsolatban meg kell említenünk mint bizonytalansági tényezőt, hogy nem minden műsor van ott, ahonnét a tervezet ki akarja söpörni…” – figyelmeztettük az olvasót már a múlt héten. Azóta volt időnk, hogy egy kicsit utánanézzünk a dolgoknak.
A dr. Csúcs László alelnök úr által az érdekvédelmi szervezeteknek átadott dokumentumok szerint az új műsorstruktúrában más műsorok váltják fel a Kossuth középhullámán 15.55-kor a Mellényzsebet, 16.20-kor a hétfői Popregisztert, a keddi Rockújdonságokat, a szerdai Slágermúzeumot, a csütörtöki Filmzenét és a pénteki Pillantást az európai diszkókba, nem lesz pénteken a Petőfin 15.05-kor „Ki nyer ma?”, s nem lesz szombaton este kilenc után Tea hármasban és Akit érdekel. Nos, a felsorolt műsoroknak az a közös jellemzőjük, hogy már a műsorstruktúra tavaly májusi átigazítása óta nem léteznek vagy nem ott, ahonnét az alelnök úr el akarja mozdítani őket. Mint ahogy a Petőfin sincs vetélkedő szombaton 11 órakor. A Kossuth délutáni programjából például nem a felsorolt kultúrszutykos (pop-, rock-, diszkó-) műsorok szorulnának ki, hanem a Zenefórum (a Házimuzsikával, a Népzenei Híradóval, A hét muzsikusával, a Muzsikusportréval). A Zenefórum úgy szűnne meg, hogy az alelnök úr és titkos tanácsosai nyolc hónap alatt észre sem vették, hogy létezik. Csak sutyorogtak, tervezgettek, hosszú hónapokon át érlelgették a koncepciót, s közben nem (meg addig sem) jutott idejük rádiót hallgatni vagy legalább rádióműsort böngészni.
Az alelnök úr az Össztűzben azt nyilatkozta, hogy a műsorstruktúra folyamatos felülvizsgálatáról szó sem volt, az csak „egészen parányi részekben” változott. Csak az a kérdés, hogy ezt az alelnök úr honnan tudja.
Ellentétben a műsorstruktúrával, amely csak „egészen parányit” módosult, a „hallgatottsági index igen jelentősen csökkent… igaz ez a Kossuthra, a Petőfire, talán legkevésbé a Bartókra”, ezt „a közvélemény-kutatás adatai egyértelműen alátámasztják” – mondta ugyanabban a tévéműsorban ugyanaz az alelnök.
Nos, a Magyar Rádió műsorainak hallgatottságát mérő Gallup Hungária adatai szerint (Magyar Hírlap, 1992. december 8.) leginkább a Calypso hallgatottsága csökkent (21 százalékkal), amelyet nem érintett a műsorszerkezet változása. A Kossuth hallgatottsági indexe 1991 szeptembere és 1992 szeptembere között 7 százalékkal, a Petőfié 4 százalékkal csökkent, a Bartóké semennyivel. Ez az „igen jelentős” csökkenés azt jelenti, hogy egy nagykorú átlagpolgár naponta 4 (azaz négy) perccel kevesebbet hallgatja a Kossuthot és 1,5 (azaz másfél) perccel kevesebbet a Petőfit.
Talán az alelnök úr és kísérete rontják le az átlagot.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [10]