Mindennapos akciófilmek
A szaratoviaknak megint röstelkedniük kell, hogy a város egyetlen nagy szülötte, Csernisevszkij, forradalmi demokrata tevékenységre adta a fejét. Így csak egy homályos legendát dédelgethetnek Mihail Bulgakov állítólagos szaratovi nagynénikéjéről, na meg arról, ami A Mester és Margarita epilógusában is meg van írva: a Wolandot üldöző rendőrök Szaratovban is elkaptak egy Vologyin nevű polgártársat.
Utódaik nem kisebb sikerekkel büszkélkednek: az egykori KGB-t felváltó Nemzetbiztonsági Hivatal szaratovi főnöke szerint a városban pontosan 14 jól szervezett, fölfegyverzett bűnszövetkezet működik, amely a helyi főügyésztől a tanácselnökig mindenkit a markában tart. Aki nem fizet, vagy nem hajtja végre az utasítást: egyszerűen kivégzik. Legutóbb egyetlen hét leforgása alatt két gyilkosság történt: az egyik áldozat a város leggazdagabb kereskedelmi vállalatának igazgatója, aki nem állt el bankalapítási tervétől, a másik a szaratovi tőzsde megvesztegethetetlen ember hírében álló elnöke. Mindkettőjüket lelőtték testőreikkel együtt (akik egyébként állítólag kiválóan képzett egykori KGB-keretlegények voltak). Szaratov utcáin mindennaposak az akciófilmekből ismert jelenetek: fényes nappal kávéházi vendégekbe belelőni egy géppisztolysorozatot – már nem is számít címlapsztorinak.
„Gyalogosok”, „lovasok”
A nagy zsarolássorozatok öt éve tartanak. Az első napvilágra került eset egy pénznyerő-automata tulajdonosától százezer rubelt követeltek (akkor még ez tekintélyes summa volt), aki azonban feljelentést tett a rendőrségen. Részletes haditervet dolgoztak ki, az egyik rendőr azonban leadta a „fülest” a zsarolóknak: az akció meghiúsult. Hiába hoztak létre azóta speciális osztagot a „zsarolások” elhárítására, a zsarolók mindegyikének megvan a maga beépített embere a hatalom valamelyik szintjén.
A várost a maffiák érdekövezetekre osztották fel, s „ellenőrzésük alatt” tartják a megfelelő kerület üzleteit, piacait. E zónákat maga a rendőrség is csak így emlegeti a bandanevek alapján: a Lenin-csapat, a Vörös Csillag-brigád területe. A nagy piacot mindjárt három „szövetkezet” ellenőrzi: aki ott valamit el akar adni, e „szövetkezeteknek” is le kell adni egy meghatározott százalékot – az infláció miatt áruban: halban, cigarettában. Szem előtt tartják az ingatlanpiacot is: különösen azokat figyelik, akik értékes belvárosi lakást adnak el külföldieknek valutáért. Aki nem fizeti ki a megfelelő százalékot, minden teketória nélkül halálra verik.
E „szövetkezetek” tagjai többnyire kisportolt, karatéhoz és más „harcművészethez” kiválóan értő tizen-huszonéves férfiak: tipikus öltözékük a nejlonmelegítő, Adidas cipő, bomberdzseki, rövid haj. Technikai felszereltségüket meg sem közelíti a rendőröké, mindegyikük övén ott lóg a rádiótelefon, a gázspray, revolver nélkül a sarki közértbe se mennek le.
Egy-egy csapat 25-30 fős, szigorú belső hierarchiával. A legalsó szinten vannak a „gyalogosok”, akik a főnökök apró parancsait intézik el, ez többnyire kisebb verés, ráijesztés – azaz ahogy ők mondják: „rászállnak” valakire. A „nagyfőnökökkel” ők nem is találkoznak: arra vannak a „lovasok”, akik a parancsokat kiadják, pénzt osztanak, nagyobb akcióknál bérgyilkosokkal tárgyalnak.
Az, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal helyi vezetői rendre szemet hunynak mindezen ügyletek felett, senkit sem lep meg: nem véletlenül övék a legdrágább dácsasor a nyaralótelepen. Az viszont már sokakat bosszantott, amikor kiderült, hogy az egyik leállított katonai üzem műhelyében, melyet ugyancsak a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyel, izraeli modell alapján elkezdtek teleszkópos fémbotokat gyártani, s a késztermékeket maguk a rendőrök árulták – egyebek közt a helyi maffiák „gyalogosainak”.
Tizennégy maffia
A legképtelenebb helyzetek akkor alakulnak ki, amikor a KGB-utód Nemzetbiztonsági Hivatal és a helyi rendőrkapitányság kerül egymással szembe, amelyek ugyan elvileg függetlenek egymástól, gyakorlatilag azonban a csak „csekistáknak” emlegetett biztonságiaké az utolsó szó. A szaratovi rendőrkapitány nyomozó századosa például a legújabb áldozat, aki nem átallott ténylegesen is nyomozni egy többszörös gyilkosság ügyében: az ügyészség vádat emelt ellene államtitok megsértése miatt (egy interjúban azt nyilatkozta, hogy igenis jelenleg is folyik titkosügynökök beszervezése, nevezetesen az Orosz Belügyminisztérium 0015 számú titkos rendelete alapján), ráadásul a biztonságiak többször letartóztatták, verték, családját fenyegetik.
Nem valószínű, hogy bármi is történik mindaddig, amíg e két párhuzamos bűnüldöző erőszakszervezet egyrészt egymás kinyírásával, másrészt a bandáknak való falazással van elfoglalva, de az se segítene, ha csupa makulátlan munkatárs lenne ezekben. Ugyanis csak Szaratovban a gyárak 80 százaléka a hadiipari komplexum részére termelt, márpedig amíg ezek profiljainak átállítása meg nem történik, továbbra is folyik a fegyver- s alkatrész-kereskedelem – s továbbra is mindenekelőtt a KGB-utód Nemzetbiztonsági Hivatal ellenőrzése alatt. A kísértetiesen pontos hírt, amit nemrég nagy csinnadrattával közzétettek: miszerint a város üzleti életét 14 maffia ellenőrzi, a szaratoviak másnap már így adták tovább: a piacokat 14, KGB-irányítás alatt álló maffia ellenőrzi.
(Szaratov)
Kapcsolódó cikkek
- Külföld [7]