Skip to main content

Klubrádió

Szabad a pálya Kerék-Bárczy Szabolccsal – 2013. július 7.

2013. július 7-én Kerék-Bárczy Szabolcs közpolitikus, az MDF volt politikusa, Stumpf István volt kabinetfőnöke a titkosszolgálatokról, árnyék titkosszolgálatokról, a mai politika és a titkosszolgálatok furcsa összefüggéseiről beszélt. Műsorvezető: Ádám Zoltán és Mink András.

Szabad a pálya Balázs Zoltánnal és Miklósi Zoltánnal – 2013. május 19.

2013. május 19-én Miklósi Zoltán a Közép-európai Egyetem és Balázs Zoltán a Corvinus Egyetem tanára Kis János Az összetorlódott idő című tanulmányáról, a harmadik köztársaságról beszélgetett. Műsorvezető: Mink András

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2013. március 10-i adása

 

2013. március 10-én Barabás Richárd, színművész, a Hallgatói Hálózat tagja és Gács Anna, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense, az Oktatási Hálózat tagja a felsőoktatás körüli viharokról beszélgetett. Műsorvezető: Révész Sándor és Zolnay János

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2013. február 3-i adása

2013. február 3-án Kőszeg Ferenc, a Beszélő és az SZDSZ alapítója, a hetilap Beszélő főszerkesztője és Rauschenberger Péter, a Lehet Más a Politika alapítója, a párt választási programjának kidolgozója az LMP kettészakadása után kialakult helyzetről beszélgetett. Műsorvezető: Mink András és Zolnay János

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2012. december 2-i adása

2012. december 2-án Mile Lajos, a Lehet Más a Politika parlamenti képviselője beszélt az LMP politikájáról, a párt sajátos helyzetéről, amely az Együtt 2014 Mozgalom létrejötte és szövetségkeresése nyomán, illetve az LMP elmúlt heti kongresszusának döntése alapján jött létre. Műsorvezető: Mink András és Révész Sándor

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2012. november 4-i adása

2012. november 4-én Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a monetáris politikáról, a magyar gazdaság rövid- és középtávú esélyeiről beszélt. Műsorvezető: Ádám Zoltán és Mink András

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2012. október 7-i adása

2012. október 7-én Tóth Csaba, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének oktatója a választási rendszer átalakításáról, a regisztráció problematikájáról beszélt. Műsorvezető: Mink András és Révész Sándor

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2012. szeptember 9-i adása

2012. szeptember 9-én Ara-Kovács Attila külpolitikai elemző Erdélyről, az erdélyi politikai fejleményekről beszélt. Műsorvezető: Révész Sándor és Zolnay János

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2012. augusztus 12-i adása

2012. augusztus 12-én Rév István történész, a CEU-hoz kapcsolódó OSA archívum igazgatója a Horthy-korszakról, Horthy-kultuszról beszélt. Műsorvezető: Mink András és Révész Sándor

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának 2012. június 17-i adása

2012. június 17-én Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Varga Júlia közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a köznevelési törvényről, a közoktatás kialakult helyzetéről, kilátásairól beszélgetett. Műsorvezető: Mink András és Zolnay János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon