Skip to main content

Saját adatok

Felhasználói adatok
Írásjelek a pont, kötőjel, aláhúzás és a szóközök kivételével nem megengedettek.
Egy működő email cím. A rendszer minden levelet erre a címre fog küldeni. Ez az email cím nem jelenik meg nyilvánosan, és csak új jelszó kérésnél, illetve feliratkozást igénylő szolgáltatásoknál kerül felhasználásra.
Személyes adatok
Ha a Beszélő folyóiratot szeretné megrendelni, akkor ezt a mezőt is ki kell töltenie. Az adatok titkosak, kizárólag a Beszélő szerkesztősége férhet hozzá ezekhez. A mező tartalma nem nyilvános.
Ha a Beszélő folyóiratot szeretné megrendelni, akkor ezt a mezőt is ki kell töltenie. Az adatok titkosak, kizárólag a Beszélő szerkesztősége férhet hozzá ezekhez. Példa: 1123-Budapest, Istók utca 23., II/4. A mező tartalma nem nyilvános.
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon