Skip to main content

A Beszélő március 15-ei rendezvénye a Gödörben

2011. március 10.

Zárgondnokok kíméljenek!

Idén is ünnepelje velünk március 15-ét!

A Beszélő március 15-ei koraestjén a Gödörben, délután 6-tól beszélgetést hallhatnak oktatásról, tankötelezettségről, alapítványi iskolákról.

Kölcseyvel bemutatjuk az új lapszámunkat ("közdolgokban hallgatni, hol káros vélemény vagy tett nyilatkozik, hű polgárnak nem szabad") és filmeket vetítünk a filozófusbotrányról.

Az oktatásról, tankötelezettségről szóló beszélgetésben részt vesznek:
Havas Gábor (szociológus), Orsós János (a sajókazai Dr Ambedkár Iskola igazgatója), Ritók Nóra (a berettyóújfalui Igazgyöngy Iskola igazgatója), Vekerdy Tamás (pszichlógus), Vég Zoltán Ákos (az Autonómia Alapítvány programfelelőse).

A Beszélő legújabb számából Egressy Zoltán ad ízelítőt (Kölcseyvel szól majd).

És Csillag Ádám filozófus-filmjeiből vetítünk.

A belépés ingyenes, viszont az esten adományokat gyűjtünk a Berettyóújfalui Igazgyöngy Iskolának – ha van felesleges gyerekruha, gyerekcipő, írószer, játék, gyerekkönyv a háznál, nagyon várjuk, a Berettyóújfalu környéki gyerekek örülnének neki.

Szeretettel várunk minden kedves látogatót!

9 után Bardo és zenésztársai!

Várjuk a Gödörben (V. kerület, Erzsébet tér) 6-kor!

Szilágyi Lenke fotói a rendezvényről megtekinthetők itt.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon