Skip to main content

Költészet éjszakája június 2-án 7-kor

2010. május 31.

Karakteres költők, mesteri felolvasások!

Költészet éjszakája

Június 2-án, szerdán este 7-től

Idén a következők felolvasásait hallhatják:

Ayhan Gökhan
Babiczky Tibor
Csengery Kristóf
G. István László
Győrffy Ákos
Harcos Bálint
Jász Attila
K. Kabai Lóránt
Kálmán Gábor
Kiss Judit Ágnes
Krusovszky Dénes
Magyar László András
Mesterházi Mónika
Nádasdy Ádám
Necz Dániel
Nyerges Gábor Ádám
Petrence Sándor
Szabó Marcell
Szabó T. Anna
Szijj Ferenc
Szöllősi Mátyás
Szűcs Teri
Tábor Ádám
Tatár Sándor
Várady Szabolcs
Vörös István

Az estet vezeti:

DJ Gereben

Utána és közben Finta Laci éteri eledele és poétikus csemegéje.

Ne hagyja ki!

Szeretettel várja a Beszélő és Fintalaci

Nyitott Műhely, Budapest XII. ker., Ráth György u. 4.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon