Skip to main content

MI ÍGY ÜNNEPELÜNK – MÁRCIUS 15-ÉN

2008. január 17.

Ünnepelje velünk március 15-ét a Gödör klubban!

Idén kerekasztal-beszélgetéseket hallgathatnak romagondokról, a romák helyzetéről az iskolákban, a felsőoktatásban, a kultúrában, s sok szó esik majd a roma nők sorsáról.
Filmet is vetítünk, zene is lesz.

15 óra
Leszakadás vagy felzárkózás, integráció, de milyen áron?

Meghívott vendégeink:
Boros Júlia,
Daróczi Gábor,
Lakatos Elza,
Mitrovics Zoltán,
Mohácsi Erzsébet.

A beszélgetést vezeti: Zolnay János

16 óra 45
Roma sors, női szemmel

Meghívott vendégeink:
Bódis Kriszta,
Daróczi Ágnes,
Junghaus Tímea,
Kovai Cecília.

A beszélgetést vezeti: Révész Sándor

18 óra 15
Filmvetítés

Bódis Kriszta: Báriséj c. filmjét vetítjük.

Tartson velünk!

Március 15-én délután 3-tól este 8-ig

Gödör Klub (V. ker. Erzsébet tér)

Szeretettel várjuk!

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon