Skip to main content

Nyomorforgató – a Beszélő estje október 2-án

2011. szeptember 25.

Nyomorforgató
a Beszélő estje

október 2-án, vasárnap este 7 órakor 
a Nyitott Műhelyben, XII. kerület, Ráth György u. 4. 

Estünkkel szolidaritásunkat fejezzük ki azokkal, akiket a közmunka-program a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hoz, és köszönetünket azoknak, akik – Ladányi János kezdeményezése nyomán – aláírásukkal tiltakoztak ellene.

Beszélgetés a közmunka-programról
Résztvevők: Ferge Zsuzsa szociológus, Köllő János munkaszociológus,
Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő, Szikra Dorottya szociálpolitika-történész, Setét Jenő jogvédő.

Szegénység-szövegek
Közreműködik: Bíró Kriszta és Vajdai Vilmos

Mahler-dalok
Előadja: Bakonyi Marcell és Rajk Judit
Zongorán kísér: Fischer Ádám

Szeretettel várjuk!

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon