Skip to main content

MI ÍGY ÜNNEPLÜNK – MÁRCIUS 15-ÉN

Ünnepelje velünk március 15-ét
a BESZÉLŐ 25. születésnapi délutánján-estjén!

Kabatosugro 

Március 15-én délután 4 órától a Gödör Klubban:

Levelek Závada Pálhoz
a Szerző levelekre válaszol és felolvas 

Délután fél 6-tól:

A fényszelídítő
– versek és novellák Szilágyi Lenke fotóira

A Beszélő felkérésére művek születtek Szilágyi Lenke fotóira.
A műveket vagy a Szerzők,

Bán Zsófia, Borbély Szilárd, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Forgách András, Halasi Zoltán, Kiss Noémi, Kukorelly Endre, Lackfi János, Magyar László András, Mesterházi Mónika, Mosonyi Aliz, Nádasdy Ádám, Spiró György, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Varga Mátyás,

vagy Vallai Péter szólaltatja meg.   
    
Este fél 8-tól:

Titkos üzenet – sok zenével
A Beszélő szerkesztői egy kirándulás során felfedeztek egy táblát, mely mögött egy üzenet rejlik – de mi lehet ez az üzenet? Nyomozás sok zenével.   

Akik az üzenetet megfejtik:

Bazsányi Sándor
Györe Gabriella
Király Levente
Láng Zsolt
Magyar László András
Nagy Gergely
Sajó László

A zongoránál: Darvas Ferenc
Estünket vezeti és közreműködik: Vallai Péter

Helyszín: Gödör Klub, Budapest V. ker., Erzsébet tér

A rendezvényt a Magyar Fejlesztési Bank Rt. támogatja.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon