Skip to main content

25 éves a Beszélő – születésnap a Gödör Klubban

2007. január 11.

 

Szeretettel meghívjuk január 25-ére a Gödör Klubba, hogy együtt ünnepeljük a Beszélő 25. születésnapját!

Program:
17:30 „A Beszélő 25 éve” c. CD-Rom-ot, a Beszélő frissen megjelent digitális archívumát bemutatja Rainer M. János 
Közreműködik: Vallai Péter

18:00 A liberalizmus közege – Miklósi Zoltán (CEU) és Szalai Miklós (MTA Történettudományi Intézet) előadása

19:00 25-ben az 5 – Kerekasztal-beszélgetés a Beszélő főszerkesztőivel. Résztvevők: Kis János, Kőszeg Ferenc, F. Havas Gábor, Kiss Ilona. Moderátor: Mink András.

21:00-03:00 Koncertek
21:00 Csókolom
23:00 Ági 50 – Kontroll válogatás
00:30 Balaton

A belépés ingyenes!

Időpont: 2007. 01. 25. csütörtök 17:30 - 03:00
Helyszín: Gödör Klub (V. ker. Erzsébet tér)

Mindenkit szeretettel várunk!

25 éves logó
 

 

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon