Skip to main content

Megjelent a Beszélő digitális archívuma, a Beszélő 25 éve CD-ROM!

 

Cipőmre nézek: fűző benne!
Nem lehet, hogy ez börtön lenne.
Petri György:
Mondogatnivaló

CD-borító
 


25 éves a Beszélő! Ez alkalomból megjelentettük A Beszélő 25 éve CD-ROM archívumunkat, ahol megtalálható a Beszélő összes évfolyamának összes cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. Az archívumban a szamizdat (1981–1989), a hetilap (1989–1995) és a folyóirat (1996–) Beszélő teljes anyagát olvashatja. A több mint 11 000 cikk közötti lapozgatáshoz részletes kereső és egy navigációs panel nyújt segítséget.

Online rendelés


„Nagy dolog beszélni. A világ teremtése is ennyi: a mérhetetlen hideg zűrzavarban, a kilátástalan, vak tohuvabohuban az Isten beszélni kezdett. Előbb csak úgy magának. S ezt mondta: Legyen…!”
Iványi Gábor

„Emberi jogaink bástyái között öntudatosan megszólalni felszabadító érzés, még akkor is, ha ezek a bástyák csupán erkölcsiek. A lap választott címe – Beszélő – is erre a kettősségre utalt: a beszélőn a rab rács mögött van, de mégis szabadon beszélhet, az övéihez.”
Kis János

„A jó cenzúra országlása idején bizonyára Ön is szomjúhozott az igazságra, kedves Olvasó.”
Eörsi János

„Van egy lap. Szeretem. Azt írok bele, amit akarok. Senki sem mondja, hogy ez most nem aktuális, senki sem hív fel, hogy hosszú, legyen tíz flekk helyett négy. Legfeljebb azt mondják, hülye vagy, Kőszeg, de csak akkor, amikor már megjelent.
Van egy lap. Gyűlölöm. Azt írok bele, amit akarok. Senki sem mondja, hogy ez most nem aktuális. Senki sem mondja, hogy most jól megadtad nekik, senki sem mondja, hogy na, most már végleg elkapartad magad. Senki sem hív fel.”
Kőszeg Ferenc

„Úgy tettünk, mintha mi sem volna természetesebb annál, mint hogy a dolgokat annak nevezzük, amik: a forradalmat forradalomnak, a válságot válságnak, a cenzúrát cenzúrának.”
Szilágyi Sándor

„Annak idején az ellenzék működésének egyik alapja volt, hogy a hatalom állításait igaznak fogadtuk el. Alkotmányosság, sajtószabadság, emberi jogok stb. Tudtuk, nem gondolják komolyan, de számunkra jó hivatkozási alap volt. Úgy viselkedtünk, mintha jogállamban élnénk.”
Nagy Bálint

„1987-ben publikálta a Beszélő a megegyezéses átmenet első tervét, a Társadalmi Szerződést. Megfejtést kínált a münchhauseni feladványra: hogyan lehetséges a Szovjetunió uralma alatt valóságosan demokratizálni?”
Haraszti Miklós

„A hatalom lemondott korábban sűrűn hangoztatott cigánymegváltó terveiről, nem hajlandó tovább bíbelődni ezzel a csődtömeggel, […] ergo jöjjön a közmegegyezés, vagyis egyék meg a cigányok, amit a politikai vezetés az elmúlt évtizedekben főzött.”
F. Havas Gábor

„A politizáló értelmiségi közvélemény és a nyugati sajtó elkábul attól, hogy az ellenzék, a független sajtó, és a budapesti értelmiségi fórumok kritikus szókimondása évek óta folyamatosan létezik, pedig ez nem a magyar dzsungel, ez csak vadvédelmi rezervátum (dollár-turisták gyönyörködtetésére). A politika nemzeti parkján kívülre bitangolt vadat […] szorgalmasan meghajszolja a mikrofonfülekkel, kameraszemekkel, gyors és nesztelen autólábakkal, valamint szimatebekkel kitűnően felszerelt politikai rendőr.”
Solt Ottilia


A CD-ROM ára 3990,-
ISBN-10: 963-06-1657-2
ISBN-13: 978-963-06-1657-7
© 2006 Stencil Kulturális Alapítvány

A lemez kiadói áron, 3500 Ft-ért megrendelhető a szerkesztőségünkben.
Előfizetőink kedvezményesen 2900 Ft-ért vásárolhatják meg.

Számlaszám: 11991102 - 02161314

Tel: 302-2912, 302-1271,
e-mail: beszelo [at] enternet [dot] hu
ONLINE RENDELÉS

A CD-ROM technikai információiról itt olvashat bővebben.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon