Skip to main content

Békés Pál a Sirályban

A nézőtérrel szemben: Békés Pál

Időpont: 2008. október 22. szerda, 18.00

Helyszín: A Sirály galériája (Bp, VI., Király u. 50.)

Beszélgetőtárs: Györe Gabriella


Békés Pál író, drámaíró, műfordító. Kalandos élete volt: Budapesten
született 1956. március 27-én. Tanulmányait az ELTE BTK magyar - angol
összehasonlító irodalom szakán végezte (1975-80.), volt kérdezőbiztos,
tanár és nyelvtanár, 1994-1996-ig az MTV IKSZ Stúdiójának vezetője,
1997-től 2000-ig ugyanitt a színházért és az irodalomért felelős
szerkesztő. Regényeket, novellákat, hangjátékokat, film, ill. tv-játékokat, meseregényeket ír. Vlagyimir Nabokov, Anthony Burgess, Woody Allen műveinek fordítója. A Magyar Magic szervezője, A Nagy Könyv honosításának ötletgazdája, az IBBY (Gyermekkönyvek nemzetközi tanácsa) magyar egyesületének elnöke.
A Dzsungel könyve színpadi változatának szövegírója, A kétbalkezes
varázsló, A félőlény, a Spárga tengeralattjáró mesedarabok alkotója.
Legutóbbi könyvei a Bűntárs (regény, 2004) és a Semmi baj (régebbi és
újabb novellák, 2007).

Regény és gyerekregény, színmű és mesedarab közötti különbségekről,
legutóbbi könyveiről, terveiről beszélgetünk vele a Sirályban, A
nézőtérrel szemben
sorozat legújabb estjén.

A következő alkalommal, november 26-án este hattól az est vendége Kiss
Noémi lesz
, akivel a Vígszínháznak írott új darabjáról és korábbi
színdarabjáról, valamint Trans című könyvéről beszélgetünk.

Mindenkit szeretettel vár a nézőtérre
Békés Pál és beszélgetőtársa

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon