Skip to main content

Emlékezés Solt Ottiliára

 

2007. január 26-án pénteken 15 órakor

Budapest II., Komjádi Béla utca 3.

Solt Ottilia emléktáblájánál beszédet mond Kőszeg Ferenc.

A Budai Liberális Klub Alapítvány idén is megtartja emlékünnepségét SOLT Ottilia (1944–1997) szociológus, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék meghatározó személyisége, a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) létrehozója születésének évfordulóján.

Idei megemlékezésünkön beszédet mond KŐSZEG Ferenc, a demokratikus ellenzék másik legendás alakja, a szamizdatként, majd a rendszerváltás után már legálisan megjelenő Beszélő című folyóirat korábbi főszerkesztője, volt liberális országgyűlési képviselő, a Magyar Helsinki Bizottság nemrégiben leköszönt elnöke.

Emlékünnepségünkre várunk mindenkit, akinek számára ma is fontosak a Solt Ottilia által következetesen képviselt értékek: a szolidaritás és a szociális érzékenység.

A hetvenes évek végén a hatalom nem akart tudomást venni a szegénység rohamos terjedéséről, a sokgyermekes családok és a roma kisebbség mind nehezebb helyzetéről. Ez hívta életre a Szegényeket Támogató Alapot, amelynek központja Solt Ottilia lakásán, a Komjádi Béla utcában működött. Ide juttatták el adományaikat a jóérzésű emberek, innen indult reggelente munkát keresni az öt testvérét eltartó ököritófülpösi lány és a szatmárcsekei roma építőbrigád. (Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke)

A rendezvényt a Szabó Miklós Alapítvány is támogatja.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon