Skip to main content

Eörsi István halálának tizedik évfordulójára rendezett Eörsi-ünnepek

Eörsi István 10 éve, október 13-án halt meg. Az évforduló alkalmából rendezett eseményekre hívjuk fel Olvasóink figyelmét.


Trafó Kortárs Művészetek Háza
2015.10.11. Vasárnap 20.00.
Színház, közélet, disznósajt: stílusgyakorlatok Eörsire
PanoDráma: Ürügyeink Eörsire

„Amikor a rosszkedv már a homlokomig ért, feldobtam egy forintot. Ha fej lesz - gondoltam -, lemegyek és iszom egyet, ha írás, akkor humoreszket írok.“

A PanoDráma előadásán a TÁP Színház, a HoppART, a Kolorádó Kid és a kaposvári aranycsapat jeles tagjai idézik fel a vitriolba mártott tollú publicistát, az író-költő-dramaturg polihisztort: Eörsi Istvánt. Színpadra lép többek közt Bezerédi Zoltán, Gryllus Dorka, Jordán Tamás, Molnár Piroska és Urbanovits Krisztina is, az esten pedig az író legpikírtebb és legszellemesebb, ma is hátborzongatóan érvényes közéleti és szépírásai hangzanak el a hang- és filmbejátszások, a musicalek és egyéb zenés fordítások dalai mellett. Az estet fiatal rendezők saját, egyedi stílusaikban színpadra állított Eörsi jelenetei teszik teljessé. Mindezt az Eörsi István halálának tízedik évfordulójára rendezett Eörsi-ünnep keretében, amelynek olyan sokszínű a programja, mint amilyen sokoldalú volt az író.

Eörsi István író, költő, színpadi szerző, a rendszerváltás előtti és utáni rezsimek kíméletlen humorú publicistája, a legendás kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja is volt. Több tucat vers- és prózakötete jelent meg, de írt börtönkönyvet és 18 drámát is. Most a színházi, a zenei és az irodalmi szcéna a művész habitusát idéző programokkal készül az Eörsi emlékestekre.

 

Az évforduló alkalmából Eörsi István fia és barátai szervezik a programsorozatot, amelynek első állomása a Trafóban tartott Ürügyeink Eörsire est. Az esemény leginkább a Litera előszilveszterekre hajaz: irodalom, zene, közélet és humor egyvelege várható a sorozat első állomásán. A TÁP Színház Mindenrossz Eörsi, a Kolorádó Kid az Eörsi á lá Vagesz a PanoDráma pedig az Eörsi á lá verbatim című jeleneteikkel színesítik az estet, s a tervek szerint Eörsi á lá site specific és Eörsi á lá Hoppárt kerekítik ki a sort. Mindeközben a kaposvári Szakértők bazseválnak olyan gyöngyszemeket, mint a Mohácsi János rendezte cigány-saga, a Csak egy szög.

A polihisztor éleslátása, elvhűsége és hajlíthatatlan gerince hiánycikk ma Magyarországon, különösen az elmúlt tíz év eseményeinek tekintetében. Így az évforduló alkalmából az anekdotázós közösségi szellemidézéseken a sorozatban szerepet kap egy közéleti konferencia és egy publicisztikai verseny is.

A verseny győzteseit a Trafóban hirdeti ki és díjazza Vágvölgyi B. András, a szövegekből elhangzik ízelítő is.

A programok a Trafóban, a Gödör Klubban és az OSA archívumban lesznek.

Az est házigazdája és szerkesztője: Lengyel Anna

A program szervezője az Eörsi-emlékbizottság: Lengyel Anna, Eörsi László, Vágvölgyi B. András

Facebook
https://www.facebook.com/E%C3%B6rsi-%C3%BCnnep-586899258…/…/

Honlap
http://trafo.hu/hu-HU/urugyeink_eorsire

Eörsi Istvánról
http://www.eorsilaszlo.hu/eorsilaszlo.hu/mainindex.php

Sajtóinformáció: Mechiat Zina (sajto [at] trafo [dot] hu; 0620/ 400 6059)


Gödör Klub
Október 13. Kedd 20.00.
Optipista – vidám szellemidézés Eörsi Istvánnal, házigazda: Vágvölgyi B. András

 

A Gödörben színházi és közéleti barátok, kollégák idézik fel az írót, akinek társadalmi és szakmai elhivatottságát, ritka bátorságát talán csak derűje – ahogy ő mondta, “biológiai optimizmusa” – múlta felül, s akire a Gödörben hasonló szellemben emlékezünk meg.
Az anekdotázók közt ott lesz Ascher Tamás, Hobó, Konrád György, Kuncze Gábor, Mohácsi János és Rajk László is.
Az esten jutányos áron Eörsi-emlékszatyor is kapható lesz a kötelező disznósajttal, malackolbásszal és persze toponári pálinkával. A szervezők költségeikhez 1000 forint hozzájárulást kérnek vendégeiktől

Facebook
https://www.facebook.com/events/717989585001446/


OSA Archívum
Október 22. Csütörtök, egész nap
Eörsi, a homo politicus, Eörsi, a homo ludens – egész napos konferencia Eörsi Istvánról, a közéleti személyről és Eörsi Istvánról, az íróról

 

A közéleti író Eörsit még főcenzora is a legjobb élő publicistának nevezte. Irodalmi munkásságát ugyanakkor sokan fanyalgással fogadják. De vajon jogosan-e? Vajon nem alkotott-e ez a ritka termékeny író minden műfajban kiválót is? Az egész napos konferencia a legkülönbözőbb véleményeknek, de hogy az összkép az életmű gazdagsága mellett annak legmaradandóbb darabjaira is rá fog világítani, az nem kérdés. A közéleti, Gulyás Márton által moderált fejezet felszólalói közt többek között Iványi Gábort, Juhász Pétert és Tóth Gábor Attilát is hallhatjuk, a Szépírók Társaságával együttműködésben szervezett irodalmi fejezetet többek között Radnóti Sándor, Fehér Renátó és reményeink szerint Végel László.

(A kép forrása: www.eorsilaszlo.hu)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon