Skip to main content

Költészet éjszakái a Nyitott Műhelyben

2009. március 2.

NYITOTT ESTEK – A Beszélő estjei a Nyitott Műhelyben

Levelek költőkhöz – Költészet éjszakái a Nyitott Műhelyben 

A tavalyi nagy sikerű Költészet éjszakáit idén is megrendezzük.

Felolvasások, költői levelek, a poézis nagyjai

Ayhan Gökhán, Csengery Kristóf, Ferencz Győző, Győrffy Ákos, Havasi Attila, Ijjas Tamás, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, K. Kabai Lóránt, Kovács András Ferenc, Kőrizs Imre, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Magyar László András, Menyhért Anna, Mesterházi Mónika, Nádasdy Ádám, Nyilas Attila, Solymosi Bálint, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Szöllősi Mátyás, Tábor Ádám, Térey János, Tóth Krisztina, Vajda Gergely Balázs, Várady Szabolcs, Varga Mátyás, Vörös István 

Szeretettel várjuk június 3-án és 4-én este 7-kor a Nyitott Műhelybe.

A belépés ingyenes.

Nyitott Műhely, Budapest XII. ker. Ráth György u. 4.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon