Skip to main content

Fizessen elő a Beszélőre!

 

Kedves Olvasónk!

A Beszélő árát – amely 2003. január óta változatlan – 2006. január 1-jétől kénytelenek voltunk emelni.

Ha azonban 2006. február 10-ig előfizet, még a régi áron juthat hozzá a Beszélőhöz.

A régi előfizetési díj: az előfizetési díj egy évre: 6000 forint, fél évre 3000 forint.

Az új előfizetési díj egy évre: 6600 forint, fél évre 3300 forint.

Egy lapszám új ára: 689 Ft.

Ha külföldön élő barátainak szeretne előfizetni, vállaljuk a lap postázását is.

A régi előfizetési díj egy évre

Európán belül: 12 000 forint

Európán kívül: 14 000 forint.

Új előfizetési díjaink:

Európán belül: 13 800 forint

Európán kívül: 16 200 forint.

Kérjen szerkesztőségünkben előfizetési csekket vagy áfás számlát, vagy utalja át kiadónk, a Stencil Kulturális Alapítvány számlájára a megfelelő összeget, „előfizetési díj” megjelöléssel (kérjük, adja meg pontosan a kézbesítési címet is). Intézményi előfizetőinknek számlát küldünk.

Adószám: 18080148-2-41.

Számlaszám: 11991102-02161314

Olvasóink megrendelésüket feladhatják webhelyünkön is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon