Skip to main content

Liberalizmus és politikai kultúra Magyarországon – Liberális Akadémia

A Bibó István Szellemi Műhely (www.bibomuhely.hu, //www [dot] bibomuhely [dot] hunerzs [at] iti [dot] mta [dot] hu/">nerzs [at] iti [dot] mta [dot] hu)
a Szabó Miklós Liberális Alapítvány támogatásával

LIBERÁLIS AKADÉMIÁT,
Liberalizmus és politikai kultúra Magyarországon

címmel előadássorozatot indít
a Közép- Európai Egyetem Hanák termében ( 1051. Budapest, Nádor utca 9.).

Időpontok :

1.   2007. január 25.    csütörtök 1800      Gyáni Gábor: Kollektív emlékezet és emlékezetformálás a  rendszerváltás utáni Magyarországon

2.   2007. február 8.    csütörtök 1800       Balog Iván: Antiszemita zsidóképek, zsidó önképek, zsidó identitás-variációk

3.   2007. március 1.   csütörtök 1830      Kardos Gábor: A nemzetközi közösségről alkotott képek

4.   2007. március 8.   csütörtök 1800      Dénes Iván Zoltán: Liberalizmusok Magyarországon, 1790–2007

5.   2007. március 22. csütörtök 1830 Radnóti Sándor: Legitimitási narratívák: 1956, 1989

6.   2007. március 29. csütörtök 1800 Trencsényi Balázs: Liberalizmus és antiliberalizmus: kelet- európai párhuzamok

7.   2007. április 5.     csütörtök 1800   Kovács Gábor: Harmadik út-, szocializmus- és kapitalizmusértelmezések

8.   2007. április 12.   csütörtök 1800   Kis János: Liberalizmus és demokrácia

9.   2007. április 19.   csütörtök 1800  Erős Ferenc: Lelki traumák, identitás és emlékezés

10.  2007. április 26.   csütörtök 1800 Hogyan látta Szabó Miklós a 20. századi politikai kultúrát Magyarországon és hogyan látjuk mi?   
   Kerekasztal-beszélgetés az előadók részvételével
   Bevezeti és moderálja: Perecz László
  

Az előadássorozaton való részvétel térítésmentes!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon