Skip to main content

Támogatói felhívás

Barátaink, olvasóink, szerzőink!

 

Bajban van a Beszélő, Magyarország egyik legnagyobb múltú politikai és kulturális folyóirata. A pénzügyi források elapadása mára megszűnéssel fenyegeti.

A Beszélő napjainkban 1200 példányban nyomott, korszerű internetes felülettel rendelkező, a politika, a társadalomtudományok és a kultúra területén mérvadónak számító, liberális elkötelezettségű folyóirat. Előfizetőinek száma 600, saját bevételei évente mintegy 5 millió forintra rúgnak. A lap működtetésének költségei azonban ennél jóval magasabbak: az elmúlt évek gyakorlata szerint rendkívül nyomott honoráriumok és alacsony fizetések mellett évi 30 millió forintra tehetők. Következésképp évi mintegy 25 millió forintot kell magánadományozóktól összegyűjtenünk a lap fenntartásához. Ez nem könnyű, de talán nem is lehetetlen feladat.

Miről van szó?

A Beszélő nem pusztán politikai és kulturális folyóirat, hanem a demokratikus Magyarország egyik legfontosabb politikai, közéleti és intellektuális tradíciója. A nyolcvanas évek vezető ellenzéki orgánumaként már akkor a demokratikus Magyarország lapja volt, amikor az még nem is létezett. Ha megszűnne, az hitünk szerint az azóta létrejött demokratikus Magyarország fájdalmas kudarca volna.

Miért kérünk?

Az elmúlt egy-másfél évben egyértelművé vált számunkra, hogy a korábbi finanszírozási modell, amelyben döntően állami intézmények – mindenekelőtt a Nemzeti Kulturális Alap és a Szerencsejáték Zrt. – szponzorációja fedezte a lapkiadás költségeinek jó részét, mára ellehetetlenült. Nincs más választásunk, mint úgy tenni, mintha egy normális és jól működő országban élnénk: olvasóinkhoz, barátainkhoz fordulunk, hogy ha ők is – Önök is – fontosnak tartják a Beszélőt, anyagi támogatásukkal tegyék lehetővé a fennmaradását.

Mennyit kérünk?

Évi mintegy 25 millió forintot kell előteremtenünk. Mondjuk fejenként tízezer forintos éves támogatás esetén 2500 támogatóra van szükségünk. Korántsem tartjuk lehetetlennek, hogy ennyi mecénásra szert tegyünk. Biztosak vagyunk benne, hogy él ebben az országban – és rajta kívül – ennyi ember, akinek fontos a Beszélő ügye. A kérdés csak az, hogy megtaláljuk-e őket. S persze ha valakinek a pénztárcája engedi, ennél nagyobb összeggel is támogathatja a lapot. Kérjük tehát, ha teheti, támogassa a Beszélőt évi (legalább) tízezer forinttal, és biztassa erre barátait, ismerőseit is. Köszönettel vesszük, ha más potenciális donorok nevét és elérhetőségét is megosztja velünk.

Mit adunk cserébe?

A demokratikus Magyarország nincs jó állapotban. A demokratikus intézmények tekintélye alacsony, a közéletet elöntötte a rasszista beszéd, az elemi demokratikus normák megkérdőjelezése napi gyakorlattá vált. Hisszük, hogy ebben a helyzetben minden korábbinál nagyobb szükség van az elszántan demokratikus közbeszédre, a demokratikus normák és értékek nyílt, az egymással versengő nézetek vitáját is lehetővé tevő védelmére. Alapítóink erre szövetkeztek 28 évvel ezelőtt, és mi sem akarhatunk mást.

 

Nem gondoljuk, hogy a Beszélő csak a magukat baloldali liberálisnak vallók számára lehet fontos. A demokratikus Magyarország hagyományaként a Beszélő a politikai közösség egésze számára hordoz értéket. Ha megszűnik, több szűnik meg vele egy folyóiratnál. Kérjük, segítsen életben tartani.

Támogatását kiadónk, a Stencil Kulturális Alapítvány 11991102-02161314 számú számlájára küldött átutalással juttathatja el hozzánk, vagy kérjen csekket a
beszelo [at] enternet [dot] hu e-mail címen, illetve szerkesztőségi órákban (hétfő és szerda 15–18 óra között) a 302-2912-es telefonszámon.

Köszönjük!

 

        Kis János                                                      Neményi László
alapító szerkesztő                                                  főszerkesztő

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon