Skip to main content

VENDÉGÜNK PARTI NAGY LAJOS

2006. szeptember 3.

NYITOTT ESTEK – A BESZÉLŐ ESTJEI A NYITOTT MŰHELYBEN

Első estünk:  Szeptember 26-án, kedden este 7-kor
                      Parti Nagy Lajos és Sárbogárdi Jolán

Az esten elhangzik a kérdés, hogy…
Az esten nem megyünk el amellett, hogy…
Az esten nem hagyjuk szó nélkül, hogy…

S amellett sem mehetünk el, hogy Parti Nagy Lajos felolvas majd októberben megjelenő, új novelláskötetéből, A fagyott kutya lábából.

Az esten zenél: Gadó Gábor és Dukay Barnabás

Az esten való részvétel, s a Szerző kérdésekkel való bombázása ingyenes! 

   „míg szebb jövőbe száguld pinkmariska,
    agyő, agyő, kis traktoristalány,
    ha ráz a vasbak, büszkén rázza vissza,
    és élvez még a traktor is talán…”
 
Nyitott Műhely: Budapest, XII. kerület Ráth György utca 4.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon