Skip to main content

Impresszum

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Amnesztia

Lapzártakor hirdették ki Lengyelországban az amnesztiát, amely 652 politikai fogolyra is vonatkozik. Az amnesztia feltételes: nem fogják alkalmazni azoknak az esetében, akik 1986 végéig újra tiltott tevékenységet folytatnak. Egy hónapon belül szabadulhatnak a KOR és a Szolidaritás szószólói és tanácsadói: Jacek Kuron, Adam Michnik, Zbigniew Romaszewski és Henryk Wujec is, akiket közvetlenül az amnesztiatörvény kihirdetése előtt állítottak bíróság elé, miután két és fél éven át ítélet nélkül fogva tartották őket.


Külön-Beszélő - a Beszélő különszáma

A Szerkesztőséggel az alábbi címeken lehet fölvenni a kapcsolatot:

Haraszti Miklós         1025 Gül Baba u. 21.
Kis János                 1118 Kelenhegyi út 23/a   658 217
Kőszeg Ferenc         1053 Felszabadulás tér 4.  183 178
Nagy Bálint              1029 Rézsű u. 49.            165 945
Petri György            1067 Eötvös u. 22.            112 550

Köszönetet mondunk azoknak az olvasóknak, akik előző számainkban közölt felhívásunkra hírrel, cikkel vagy dokumentummal jelentkeztek. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásokat folyamatosan közöljük – ami nem illik lapunk műfajához, azt átadjuk más szamizdatfórumoknak, önálló terjesztésre.

Lapunkban – miként a sajtóban szokás – meg lehet jelenni névvel, név nélkül vagy álnéven. A különszám önköltsége 25 Ft. Ez az összeg az anyagköltségeket és a munkadíjakat fedezi. Szerzői és szerkesztői honoráriumot a lap nem fizet. Mivel a folyamatos megjelenéshez szükség van tartalék képzésére, és a példányok egy részét ingyen vagy önköltségi ár alatt kell kiosztanunk, ezért köszönettel fogadjuk mind a pénzbeni, mind a természetbeni (festék, papír stb.) támogatást.



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon