Skip to main content

Üzenet 2019-be

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kedves jövőbeli pajtások!

Már most a technikai fejlődés olyan magas fokán állunk, hogy tudósaink hamarosan az időgépet is elkészítik. 2019-ben kényelmesen lehet időutazni. Nem értjük, miért nem látogattok el hozzánk? Ugye nem azért nem jöttök, mert egy atomháború elpusztította a világot? Vagy mi nem létezünk? Vagy lehet, hogy nem tudtok rólunk? Pedig itt van Filep Ilonka pajtás, aki elhatározta, hogy ezentúl soha nem vágatja le a haját, márpedig neki 2019-ben 523 cm hosszú lesz a haja, ami nem semmi. És itt áll körünkben a spanyol polgárháború veteránja, Komlós Pál elvtárs pajtás, tiszteletbeli úttörő, aki a mai ünnepi csapatgyűlésen arra tett fogadalmat, hogy nem hal meg addig, amíg fel nem köszönti a százéves Tanácsköztársaságot, így ő 125 éves lesz, amit mindenképpen hírül ad a Kisdobos is. Vagy itt van Kovács András Ferenc pajtás, aki már most szép verseket ír, és még az is előfordulhat, hogy addigra bekerül a tankönyvekbe.

Utazzatok vissza az időben, fellobogózva, ünnepi egyenruhánkban várunk rátok!

Mindig előre!

A Zsoldos Péter Úttörőcsapat, 1969-ből

Vissza az üzenethez.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon