Skip to main content

20 éves a Fekete Doboz

 

MEGHÍVÓ
Örökmozgó Filmmúzeum
Budapest, VII. Erzsébet krt. 39.

Fekete doboz 

Kedves Barátunk!
Szeretettel meghívjuk az Örökmozgóba

2007. június 22. (péntek) 20.00 órakor kezdődő vetítésre
és az azt követő jubileumi bulira.

A filmnapokat megnyitja Gyürey Vera,
a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója.

Bevezetőt mond
Magyar Bálint, a Fekete Doboz első kuratóriumának tagja.

Fellép a Medvecukor zenekar.

A Fekete Doboz filmjeiből készült fotókiállítás 2007. június 5-30-ig tekinthető meg az Örökmozgó Galériában.

Program

Június 22. péntek, 20.00
Vagyok, aki vagyok ( Krassó Miklós ), ŐSBEMUTATÓ!
rendező, operatőr: Jávor István, szerkesztő: Upor Péter, operatőr (1982): Szirtes András,  operatőr (2007): Csukás Sándor, vágó: Rigó Mária, Szaller Károly, dramaturg: Szeredás András, az archívokat szerkesztette: Varga János, Kurutz Márton, 1982, 1985, 2007, 68 perc

Június 23. szombat, 16.30
Az Ellenzéki Kerekasztal története I-II. rész
A FILMSOROZAT ELSŐ NYILVÁNOS VETÍTÉSE 18 ÉVVEL AZ ESEMÉNYEK UTÁN!
szerkesztő: Elbert Márta, operatőr: Jávor István, Pesty László, Bátonyi Csaba, vágó: Pesty László,
szakértők: Bozóki András, Berkovits György, 1989, 2x50 perc

Június 23. szombat, 18.30
Kaffka
rendező: Baranyi Tünde, szerk.-riporter: Kökény Anna, operatőr: Révész János, vágó: Révész Márta, 2002, 17 p.

Akslé, egyujjas
rendező: Elbert Márta, operatőr: Jávor István, vágó: Révész Márta, 1991, 53 perc
Brüsszeli Nemzetközi Filmfesztivál fődíja, "Aranykulcs", 1992

Június 23. szombat, 20.30
Válogatás a Roma Média Iskola filmjeiből, 2002-2004

Jobb a Fradi
rendező, riporter: Szirmai Norbert, rendező,operatőr: Révész János, vágó: Révész Márta, 2002, 16 perc
 Tolerancia díj, 2002

Tollas
rendező: Csík Juci, operatőr: Balogh Máté, Kővári Borz József, Simonovits Péter, zene: Taraf de Haiduks,
vágó: Révész Márta, Kende Júlia, 2004, 30 perc

Mint a méhecskék
rendező: Fógel Katalin, riporter: Baranyi Laura, operatőr: Bordás Róbert, vágó: Kende Júlia, 2004, 43 perc
Az Országos Független Filmszemle Fődíja, 2004

Június 24. vasárnap 16.00
Az Ellenzéki Kerekasztal története III-IV-V. rész (a szombati vetítés folytatása)
szerkesztő: Elbert Márta, operatőr: Jávor István, Pesty László, Bátonyi Csaba, vágó: Pesty László,
szakértők: Bozóki András, Berkovits György, 1989, 3x50 perc

Június 24. vasárnap, 18.30
A harag napja
szerkesztő: Elbert Márta, riporter: Varga Éva, operatőr: Bátonyi Csaba,  vágó: Révész Márta,  1992, 23 perc

Fizetett hirdetés,
rendező: Elbert Márta, Upor Péter, riporter: Bartus László, Betlen János, Elbert Márta, Upor Péter, Váradi Júlia,
operatőr: Albert Árpád, Jávor István, vágó: Révész Márta, 1994, 58 perc

Június 24. vasárnap, 20.30
Utcaképes
rendező: Elbert Márta, operatőr: Rostás Mária, zene: Tallér Zsófia, vágó: Révész Márta, 2000-2002, 93 perc

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon