Skip to main content

ELŐFIZETÉSI AKCIÓ

Fizessen elő a Beszélőre
kedvezményes szerkesztőségi áron,
és mindössze 4000 Ft-ért kaphatja 2008-ban a folyóiratot!

Három előfizetés esetén a negyediket ingyen adjuk.
Minden új előfizetőknek postázunk egy decemberi számot.

Ha lapunkat támogatni kívánja, akkor továbbra is nagy örömmel vennénk a 6600 Ft-os vagy ennél magasabb éves előfizetési díjat.

9.500 Ft- befizetése esetén postázzuk a Beszélő 25 éve c. CD-ROM-ot is.

Kérjük, támogassa előfizetésével a Beszélő megjelenését!

ONLINE ELŐFIZETÉS

Kérjen csekket vagy áfás számlát, vagy utalja át az összeget kiadónk, a Stencil Kulturális Alapítvány számlájára „előfizetési díj” megjelöléssel. (Kérjük, adja meg elérhetőségét és a pontos kézbesítési címet.)

Számlaszámunk: 11991102-02161314

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon