Skip to main content

Meghívó Kisbali László poszthumusz kötetének bemutatójára

Kisbali László poszthumusz kötetének bemutatója 2011. június 21-én (kedden) 18:00 órakor kezdődik az Atlantisz Könyvszigeten (VII. Király u. 2., Anker-ház – a Deák térnél). Moses Mendelssohn: Jeruzsálem. Írások zsidóságról, kereszténységről, vallási türelemről címmel az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában megjelent a német felvilágosodás egyik meghatározó filozófusa, a „zsidó Szókratész” (1729–1786) eddigi leggazdagabb magyar nyelvű szövegkiadása. A köteten sok éven át dolgozott Kisbali László filozófus (1954–2009), több egyetem legendás tanára, a német felvilágosodás kiváló kutatója, Mendelssohn különleges értője. Sokáig tervezett és régóta várt „nagy Mendelssohnja” ugyan már örökre hiányozni fog könyvespolcunkról, de körvonalai és szelleme pontosan érzékelhetőek a most kiadott válogatás minden szavában. Kisbali László fordítását „elsőgenerációs” kiváló pécsi tanítványa, V. Horváth Károly szerkesztette s egészítette ki jegyzetekkel. A kötetet bemutatja: Komoróczy Géza Felolvas: Vallai Péter Az esten részletek hangzanak el hangfelvételről A zsidó Szókratész: Beszélgetés Kisbali Lászlóval Moses Mendelssohnról című, Turai Tamás által készített rádióinterjúból (elhangzott: 1993. március 22-én). A kötet a bemutató alkalmából kedvezményesen megvásárolható a helyszínen, az Atlantisz Könyvszigeten. További információk: Az Atlantisz Kiadó honlapján: www.atlantiszkiado.hu; A Kisbali Lászlóra emlékező, tanítványa, Szécsényi Endre által szerkesztett honlapon: http://esztetika.elte.hu/kisbali/ Minden érdeklődőt szeretettel várunk: Kisbali László barátai és tanítványai nevében: Miklós Tamás, Atlantisz Kiadó Kapcsolat: atlantis [at] budapest [dot] hu; kissilona55 [at] gmail [dot] com

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon