Skip to main content

Műhelybeszélgetés – Révész Sándorral

 

Műhelybeszélgetések sorozat – JOGÁLLAM. JOGÁLLAM?

Időpont: 2007. január 23. 19.00.
Helyszín: Nyitott Műhely, XII. ker. Ráth György u. 4.
Beszélgetőtárs: Révész Sándor
Házigazda: Pap Ágnes

2007 első vendége, Révész Sándor, az esélytelenség és az esélytelenek körül forgó gondolatait osztja meg velünk. Ez foglalkoztatja leginkább. Nehezen visszafordítható folyamatot lát, melyben az „alul lévők” esélyei drasztikusan romlanak. Amelyben az emberi jogokat, és a jogállami normákat egyre több támadás éri, és amelyben egyre nehezebb megvédeni azokat. Úgy véli, hogy az egymást követő kormányok sokat tettek a jogállam, az emberi jogok érvényesülésének leépítéséért, és eljátszották az alul lévők jelentős, távlatos támogatásának lehetőségeit.

A publicista általában is a szabadságjogok megnyirbálásának folyamatát észleli. E sorban említi például a gyülekezési törvényben, valamint a pártok alapszabályában tervezett és bekövetkezett változtatásokat, a fővárosi önkormányzatban történteket, továbbá a „műveleti területesdit” (R.S. megfogalmazása).

Révész Sándor gondolkodni és beszélgetni hívja a téma iránt érzékenyeket és érzéketleneket. Talán, mert a civil kurázsiban még mindig bízik?

Az alig több mint egy esztendeje, Eörsi Istvánnal indult sorozatunk vendégei azok közül kerülnek ki, akiket szakmai és emberi kvalitásaik révén etalonnak tartunk. Akikről azt gondoljuk, sokak számára fontosak. Akiknek gondolataira, véleményére kíváncsiak vagyunk. Egyfajta „Beszélgető körbe” invitálunk mindenkit, aki meg akarja hallgatni vendégünket, aki kérdezni akar tőle, vagy beszélgetni akar vele. És akit érdekel ő maga. Ezúttal: Révész Sándor, az ember és a közíró.

Már most jelezzük, hogy következő vendégünk február 20-án Ormos Mária történész.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon