Skip to main content

Oktatásszociológiai előadások június 29-én

2006. június 23.

 

A Felsőoktatási Kutatóintézet és a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai Szakosztálya

tisztelettel meghívja Önt az MSZT oktatásszociológiai szakosztály alábbi rendezvényére

A rendezvény időpontja:  2006. június 29. csütörtök du. 14.00 óra,
helye: 1146 Budapest, Ajtósi D. sor 19-21. Professzorok Háza IX. emeleti tárgyalóterem

Program:

14.00 - 14.40

Laki Mihály (MTA KTI/CEU): Az idegennyelv-oktatási piac alakulása 1989 után (egy kéziratos tanulmány eredményeit összefoglaló előadás.)

Felkért hozzászóló: Semjén András (MTA KTI/ELTE TÁTK)

14.40  - Vita

15.20 Szünet, könyvvásárlási lehetőség

15.40 - 17.00

Zsigmond Anna (PTE BTK): Amerika: Társadalom és Oktatás, Bp. 2005 című könyvének vitája.

Felkért hozzászóló: Lukács Péter (PH FKI/WJLF)

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon