Skip to main content

Rendhagyó papolás – április 11-én

 

Április 11.  19 óra

 

„Fortélyos félelem igazgat”
József Attila

„Semmitől sem kell félni, csak a félelemtől”
 

A Bálint Zsidó Közösségi Ház hosszabb szünet után jelentkező programja, ebben az évadban két rendhagyó estével folytatódik. Ezen az estén és május 9-én a FÉLELEM körül forog a szó – szolgálva a Papolás hagyományát, tudniillik azt, hogy arról beszéljünk, ami éppen leginkább foglalkoztatja a közösséget. Ám a hagyománytól eltérően, nem különböző vallások képviselőit hívjuk meg, hanem a különböző álláspontokat magukénak valló zsidó irányzatok megjelenítőit.

Az előzmény sokak számára ismert. Azok kedvéért, akik nem minden momentumot ismernek, érdemes fölemlíteni az 1848-as szabadságharc és forradalom ünnepét megelőzően, a zsidó emberek be- és elzárkózására fölszólító közleményt, és ennek elutasítását, valamint az azóta is folyó polémiát, és amire valószínűleg senkit sem kell emlékeztetni: a politikai osztályban és a lakosságban jelen levő feszültségeket, az antiszemita megnyilvánulásokat, amelyek kikövetelik: erről beszélni kell. És fontos, hogy ne egymástól elszigetelve, külön-külön fórumokon, hanem egy asztalhoz ülve. A belső nyilvánosságban is tisztázzuk, kinek mi az álláspontja, és miért. Hogy elsősorban értsük, és ne megítéljük egymást.

A beszélgetni, vitatkozni vágyókat, és azokat, akik hallgatni szeretnének, várja a sorozat-szerkesztő, régi házigazda: Pap Ágnes újságíró-szociológus. Vitassuk meg a helyzetet. Vitassuk meg, van-e okunk a félelemre, s ha igen, miért, és mit tehetünk ellene.

Egy kiegészítő információ:
Három éve kezdődött a Papolás. Azért lett ez a címe, mert papok, Pappal (a házigazdával) beszélgetnek a közönséggel. Vagy fölhozhatjuk a „papolás” kifejezést is, bár a programban épp az ellenkezője történik. (A papok nem szónokolnak, nem megfellebbezhetetlen igazságokat mondanak ki, hanem valódi partnerei, beszélgetőtársai a közösségnek..)
A minden hónap második szerdáján jelentkező programban különböző vallások képviselői (papok és tanítók) – a zsidó, a buddhista, a katolikus és a protestáns vallások képviselői veszik szemügyre az éppen közszájon forgó, sokakat izgató dolgokat. Saját hitük szerint magyarázzák a jelenségeket, beszélgetnek, vagy éppen vitáznak egymással és a közönséggel az éppen aktuális témáról.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon