Skip to main content

Születik vagy csinálják? – A mai magyar költészet műhelytitkai

 

Kreatív Írás Konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Karán, Piliscsabán

2007 október 13. szombat, Stephaneum előadó

„A vers nem születik, hanem csinálják"
Gottfried Benn

10.00 Beköszöntő: Jelenits István

10.30-12.30 Részeg józanság – mámor és mívesség

Várady Szabolcs: Az az átkozott puzzle!

Ferencz Győző: Szabadvers? Kötve hiszem!

Szabó T. Anna: Vers és szenvedély

Imreh András: Jó ez a bárányhimlő, ezt meg kell írnod!


13.30-15.30 Maghasadás bluesban – látomás és dallam

Tolnai Ottó: A pesti partvis – egy vers magyarázó mellékdalokkal

Tőzsér Árpád: Pszichotréning

Szőcs Géza: Képzelet és szövegszerkesztő

Kemény István: A költészet megkopasztása— lúdbőrig

Acsai Roland: A vers Észak-foka


16.00-18.00 Apokrif orthodoxia – a szent és a profán

Gergely Ágnes: Lázálom – Egy Ted Hughes-vers születése

Vasadi Péter: Figyelem, tudás, pontosság – némi anarchiával

Lator László: Miből lesz a vers?

Tóth Krisztina: Személyesség versben és prózában

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon