Skip to main content

Szilágyi Lenke: 27 kép Petri Györgyről

2010. április 19.

 

az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait
a petri györgy terembe

2010. április 21-én, szerdán 18 órára

27 kép petri györgyről

szilágyi lenke

a kiállítást megnyitja forgács zsuzsa író

kb. húsz évig ismertem petri györgyöt. nem barátságnak, inkább családi kapcsolatnak nevezném, mivel legtöbbször talán ilyen viszonylatban találkoztam vele, és így időnként a fényképezőgépem elé is került. vannak, akik nem szeretik, ha fényképezik őket, de szerencsére ő nem ilyen volt, szívesen állt vagy ült modellt. leginkább portrékat készítettem róla, ezekből mutatnék be egy válogatást az évforduló alkalmából.

http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szilagyi_lenke

a kiállítás megtekinthető: 2010. június 21-ig

N&n galéria
1065 budapest, hajós utca 39.
+36 1 302 45 96, +36 1 301 04 50, +36 30 934 73 89
galeria [at] nagybalint [dot] hu
www.nagybalint.hu

a galéria átmenetileg csak telefonos egyeztetés után látogatható. kérjen időpontot.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon