Skip to main content

Toleranciapróba

Gábor György: Az én történetem, a te történeted: a mi történelmünk


„Aligha az, hogy hazánk földjén van a lakásunk,
de nem is az, hogy ilyen-olyan dolgaink révén
közel kerülünk egymáshoz, hanem legfőképpen
szellemi kötődésünk fűz össze minket közösséggé.”
(Hugo von Hoffmansthal)





Ha úgy kétezer-hatszáz esztendővel ezelőtt létezett volna valamilyenfajta kedvezménytörvény, amely a Babilóniába „szakadt”, idegenbe áttelepített zsidóságnak Júdához, az anyaországhoz való viszonyát és státusát lett volna hivatott szabályozni, bizonyára a legkíméletlenebb „nép-nemzeti” támadásoknak lett volna kitéve Jirmejáhu (Jeremiás), az anátó


Váradi Monika Mária: Kettős kötésben

Asszimiláció és etnikai túlélés között


„Hol a haza?” – a svábok válasza egyértelmű erre a kérdésre: Magyarországon; a magyarországi svábok számára ugyanis „állampolgárság és nemzettagság egybeesik”. A Volksbund idején kezdeményezett disszimilációs törekvések nem vezettek eredményre, és a második világháborút követő időszakban sem lépett a német az átmenetileg kiürüléssel fenyegető magyar nemzeti identitás helyére.

Bindorffer Györgyi kettős identitásról szóló könyvének műfaja tekintetében már a címek hierarchiája is eligazít.


Yehuda Lahav: Svábok, magyarok a háború után


A háború utáni időszakról szóló történelmi irodalomban gyakori az az állítás, hogy a sváb-kérdés Magyarországon az 1945. augusztusi Potsdami értekezlet nyomán merült fel, s hogy Magyarországon a svábok kitelepítését főleg szovjet kezdeményezésből és szovjet nyomásra hajtották végre. Ez nem teljesen pontos.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon