Boros János

Boros János: Válasz a kérdésre: mi a demokrácia?

Csak egy politika nélküli társadalomnak nincs szüksége filozófusokra


Tételem, hogy a demokráciának nem kevesebb, hanem több filozófiára van szüksége, mint bármely korábbi társadalmi-politikai berendezkedésnek.[1] Nem lehetett volna, és nem lenne áthagyományozott demokrácia az antik görög filozófusok teoretikus megfogalmazásai és elemzései nélkül. Rorty, a kortárs demokrácia egyik legjelentősebb gondolkodója, számtalanszor hangsúlyozza, hogy a demokrácia előbbre való a filozófiánál.

Boros János: Filozófiát vagy demokráciát?


„Az ismeretelmélet halott”

Rorty valójában ennél többet követel, s nem épp a filozófia előnyére. Szerinte ugyanis a filozófiát pusztán filozófiatörténetként kellene művelni, hiszen a filozófia már minden rendszerbeli lehetőségét kimerítette, és nincs több olyan ismeretelméleti és etikai pozíció, amelyet már ne próbáltak volna ki és ne vetettek volna el.


Boros János: Európai demokrácia és posztnacionális konstelláció


„Azt hiszem, mindannyian olyan civilizált országban szeretnénk élni, amely kozmopolita módon megnyílik és óvatosan együttműködve betagozódik más nemzetek közé. Mindannyian olyan emberekkel szeretnénk egy országban élni, akik hozzászoktak, hogy tiszteletben tartsák a másik ember tulajdonságait, az egyes ember autonómiáját és a sokféleséget – a regionális, az etnikai és a vallási sokféleséget.”
Jürgen Habermas[1]

Feltehetően sokan vágynak ilyen civilizált országra, sőt kontinensre.